„Egy nagyon magas rangú különmegbízottat fognak látni, olyasvalakit, akinek nagy a hitelessége, és akinek az lesz a feladata, hogy megoldást találjon, hogy békés rendezéshez jusson” – mondta egy névtelen forrás a Foxnak, hozzátéve: „Rövidesen látni fogják ezt” – tájékoztat az Oroszhirek.
A Kamala Harris alelnök legyőzése óta eltelt héten Trump egy sor nevet jelentett be, akiket magas rangú kabineti és tanácsadói tisztségekbe kíván kinevezni. A hivatalba lépő elnök a hét elején jelentette be, hogy Steven Witkoff ingatlanfejlesztőt nevezi ki közel-keleti különmegbízottjává, mondván, Witkoff „a béke kérlelhetetlen hangja” lesz a térségben.
Trump a kampánya során többször megígérte, hogy megválasztása esetén „24 órán belül” véget vet az ukrajnai konfliktusnak. Nem fejtette ki, hogyan tenné ezt, bár azt állította, hogy a Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel való „nagyszerű kapcsolatát” használná fel a békeszerződés közvetítésére.
Trump a múlt héten beszélt Zelenszkijjel, és az NBC Newsnak azt mondta, hogy valószínűleg a közeljövőben beszélni fog Putyinnal. Putyin múlt csütörtökön gratulált Trumpnak választási győzelméhez, és újságíróknak azt mondta, hogy kész beszélni a megválasztott elnökkel.
Bár a Kreml többször is lekicsinyelte azokat a felvetéseket, amelyek szerint Trump könnyen véget vethetne a Kijevvel fennálló konfliktusnak, Putyin szerint Trumpnak az üggyel kapcsolatos kijelentései „figyelmet érdemelnek”.
Nem világos, hogy Trump milyen megoldást fog szorgalmazni a konfliktusban. A kampánykörúton J. D. Vance megválasztott alelnök azt javasolta, hogy tűzszünetet lehetne hirdetni, és demilitarizált övezetet lehetne létrehozni a jelenlegi 1300 kilométeres frontvonal mentén, azzal együtt, hogy Ukrajnától megtagadják a NATO-tagságot. A The Wall Street Journal múlt heti jelentése szerint Trump tanácsadói támogatják ennek a tervnek valamelyik változatát, és arra biztatják a megválasztott elnököt, hogy ezt terjessze elő Zelenszkijnek és Putyinnak.
Moszkva fenntartja, hogy bármilyen rendezésnek azzal kell kezdődnie, hogy Ukrajna beszünteti a katonai műveleteket, és elismeri azt a „területi valóságot”, hogy soha nem fogja visszaszerezni az ellenőrzést az oroszországi Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje régiók, valamint a Krím felett. Emellett a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy katonai műveletének céljait – amelyek között szerepel az ukrán semlegesség, a demilitarizáció és a nácimentesítés – el fogja érni.
