„2024-ben világszerte többen járulnak majd az urnákhoz, mint valaha. Indiától Izlandig, az Egyesült Királyságtól Uruguayig 50 országban több mint kétmilliárd ember dönt majd arról, hogy ki kerüljön kormányra. Mégis, a demokrácia ritkán érezte magát ilyen bizonytalannak” – írja Nick Timothy.
A szerző szerint a demokrácia erői világszerte a hidegháború óta nem látott kihívásokkal néznek szembe 2024-ben. „Ukrajnában folytatódnak a harcok, és ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást idén novemberben, valószínűleg azzal fog fenyegetőzni, hogy megszünteti a Kijevnek nyújtott amerikai támogatást, hacsak Zelenszkij elnök nem tárgyal – és nem enged át területeket – Vlagyimir Putyinnak” – véli Timothy. Szerinte, ha a nyugati stratégiai figyelem nem Kínára és a csendes-óceáni térségre irányult volna, Putyin talán nem lett volna elég magabiztos ahhoz, hogy lerohanja Ukrajnát.
Timothy úgy véli, még inkább meg fog kérdőjeleződni Amerika vezető szerepe a világban, és ez kihat a belpolitikára is. „Ez az egyik oka, hogy hatalomváltás zajlott le Hollandiában, Finnországban, Lengyelországban és Romániában.”
„Amerikában valószínű, hogy Donald Trump nyeri a republikánus jelölést, majd az elnökséget. Ausztria, Belgium, és Portugália jobbra fordulhat. Előreláthatólag populista hullámot hoz az EP-választás is. Jól áll az AfD, valamint Marine Le Pen” – írja Nick Timothy. Hangsúlyozza cikke végén, hogy a Nyugat erősen megosztott, amibe belejátszik a bevándorlás.
Jobb, erősebb és biztosabb rendszert kell kiépíteni, a régit pedig félre kell söpörni – áll a Telegraph hasábjain.
Írta a Magyar Hírlap
