Nagy Áron
2023. október 5. csütörtök. 6:22
Frissítve: 2023. október 5. 10:55
– Amerikában felgyorsultak az események. A „vészköltségvetésből” kivették Kijev támogatását, ugyanakkor Biden azt állítja, megvan a többsége a segélyezés folytatásához. De rögtön ezután a republikánusok jobbszárnya a kongresszusban megpuccsolta a házelnököt. Mi történik az Egyesült Államokban?
– A puccs egy tökéletes kifejezés, de ennek az elsődleges oka nem Ukrajna volt. Az elsődleges ok az volt, hogy a Republikánus Párton belül, ahogy a demokratáknál is, élet-halál harc folyik a jövő évi elnökjelöltségért. Soha talán az amerikai történelemben ennyire éles választási harc nem volt. A Republikánus Párton belül tökéletesen tudják, hogy az egyetlen jelölt, akinek győzelmi esélye van, az Donald Trump. Ugyanakkor azt is tudják, hogy Trump egy rendkívül megosztó személyiség, ez igaz a társadalomra és igaz a saját pártjára. A republikánusok egy része rendszeresen együtt szavaz a demokratákkal, a másik része viszont össze akarja zárni a pártot Trump mögött. A maradék egy évben, a jövő novemberi választásokig mi lesz a republikánus többség stratégiája? Mit akarnak? Mennyire merik és akarják meggyengíteni Bident. Ide tartozik az is, hogy megkapja-e a támogatást Ukrajna részére vagy nem. Nyilván valami kompromisszum fog születni, ugyanis a Kirby, az egyik legkomolyabb szakértő a Fehér Házban azt mondta, hogy ha nem kapnak újabb támogatást, akkor az Egyesült Államok még néhány hónapig tudja Ukrajnát támogatni, és utána Ukrajna elvész. Amit Zelenszkij mondott, hogy ha nem jön amerikai támogatás, ők akkor is kitartanak, ez a népmese kategóriája.
– A litvánok eközben azt követelik, hogy a NATO végre mondja ki: meg akarják verni Oroszországot, Ukrajnát pedig be akarják vonni a szövetség védőhálója alá. A lemez nem tűnik újnak, vagy változott valami?
– A három balti állam, Lengyelország és Nagy-Britannia teljesen máshogy látja az ukrán kérdést, mint a többiek. Ha az elmúlt 24–48 órát megnézem, akkor Biden azok után, hogy nem tudja támogatni Ukrajnát, végighívta Európát, ezen belül az Európai Unió két vezetőjét, Charles Michelt és Von der Leyent; a NATO főtitkárát, Stoltenberget és az ukrán háborúban legfontosabb szerepet játszó országok vezetőit, így a japán kormányfőtől a lengyel és román vezetésig mindenkit. Mi a dilemma? Hogy egyre több ország rájön arra, hogy Ukrajna támogatása történelmi tévedés. Mit mondott körülbelül három nappal ezelőtt a brit védelmi miniszter? Küldjünk hajókat a Fekete-tengerre az ukrán hajók védelmére, és küldjünk brit szakértőket, hogy képezzék ki az ukránokat ukrán területen. Pillanatokon belül közölte a brit miniszterelnök, hogy erről szó sem lehet. Az a harmadik világháború előszobája lenne, ha a Fekete-tengeren szembekerülnének egymással brit és orosz hajók. De az igény újra és újra megfogalmazódik. A baltiak eközben azt követelték, hogy minden támogatást adjon meg a Nyugat Ukrajnának. A védelmi kiadásokat jóval feljebb vinnék, mind a NATO által elvárt GDP két százalék. Zárójelben jegyzem meg, hogy a legtöbb ország ezt a két százalékot is nehezen tudja teljesíteni. Mit mondott az amerikai külügyminiszter egy napja? Két célunk van: Ukrajnát támogatni, de nem szembekerülni Oroszországgal. Az észtek ma, ahogy a lettek és a litvánok is, kőkeményen oroszellenesek, ami következik az elmúlt évtizedek, évszázadok orosz politikájából. Ezt meg lehet érteni, de a harmadik világháborúnak nem lenne győztese, és az emberi élet a Földön nagy valószínűséggel véget érne.
– Mostanában az is gyakran elhangzik, hogy a fegyvergyártást, a kiképzést át kell helyezni Ukrajnába vagy a lehető legközelebb hozzá. Vietnamizálódik a háború?
– Valószínűleg lesz néhány ország, amelyik a gyártás egy részét odaviszi, mert ez egy olcsó megoldás. Ukrajnából nagyon sok területre egyszerűbb fegyvert eladni, mint Németországból vagy Nagy-Britanniából, vagy bárhonnan. A csehek most jelentették be két napja, hogy a kézifegyvergyártást áthelyezik. Tehát nagyon sok minden lehetséges, és sok minden nem. A kérdés az, és ettől nagyon sok minden függ, hogy milyen vezetés lesz jövőre a választások után az Egyesült Államokban? A másik, hogy mi lesz ezekkel a fegyverekkel a háború vége után. Egyre több nyugati szakértő mondja azt, hogy a helyzet katasztrofális, az ukránok soha nem fogják a fegyvereket visszaadni, ezeket vagy fölhasználják saját rövid távú érdekeik szerint, vagy pedig eladják a piacon, ahogy eddig is tették. Tehát ma a fegyvergyártás sokkal több, mint fegyvergyártás: egy globális biztonságpolitikai kérdéssé vált ukrán szempontból. Itt tartunk most.
