„Ennek több fő oka van. Erős, jól átgondolt jelzést küldeni Pekingnek. Ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is. Hogy Amerika ismét ambiciózus legyen” – áll a kiadványban – írja a Ria.ru.
A lap beszélgetőpartnere szerint a leendő elnök a „Trump-doktrína” alapjait rakja le.
Trump korábban azt mondta, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kell válnia, hangsúlyozva annak stratégiai jelentőségét a nemzetbiztonság és a „szabad világ” védelme szempontjából, többek között Kínával és Oroszországgal szemben. Azt is elutasította, hogy ígéretet tegyen arra, hogy nem alkalmaz katonai erőt Grönland és a Panama-csatorna feletti ellenőrzés megszerzése érdekében.
Alex Plitsas, az Atlantic Council agytröszt szabadúszó kutatója a lapnak elmondta, hogy az amerikai vezető vágya mögött két ok húzódik meg, az egyik a kritikus védelmi és elektronikai ipar számára szükséges ritkaföldfémek nagy lelőhelyei.
„Másodszor, Grönlandnak jogos igénye van az Északi-sarkvidékre, ami az Egyesült Államoknak erősebb pozíciót biztosít a hajózásért és az erőforrásokért folytatott versenyben” – tette hozzá.
2024. december végén Trump abszolút szükségszerűnek nevezte, hogy az Egyesült Államoké legyen Grönland, így kommentálta döntését, hogy Ken Howery volt svédországi amerikai nagykövetet és üzletembert nevezte ki új amerikai nagykövetnek Dániába. Ugyanezen a napon Muthe Egede grönlandi miniszterelnök válaszul Trumpnak azt mondta, hogy Grönland nem eladó, és soha nem is lesz az.
Grönland 1953-ig Dánia gyarmata volt. Továbbra is a királyság része, de 2009-ben autonómiát kapott, amely lehetőséget ad az önkormányzatiságra és a belpolitikában való független választásra.
