Az új amerikai kormánnyal való geopolitikai és gazdasági kapcsolatok alakulásáról szóló vitában a biztos ugyanakkor kiemelte: a Trump-adminisztrációval folytatott kapcsolat során az Európai Bizottság változatlanul kitart az EU prioritásai és érdekei mellett: továbbra is támogatja az inkluzív, szabályokon alapuló, multilaterális rendszert, a szuverenitást, a területi integritás és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartását.
„Fenntartjuk rendíthetetlen elkötelezettségünket Ukrajna mellett, politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtva addig, amíg csak szükséges. Támogatjuk az átfogó, igazságos és tartós béke elérését” – hangsúlyozta. Hozzátette: az EU továbbra is elkötelezett marad polgárai demokratikus értékei és szabadságai, különösen a szólásszabadság és a választási folyamatok integritásának védelme mellett.
Mint mondta, az uniós prioritások között szerepel a gazdaság erősítése, az innováció előmozdítása és a versenyképesség támogatása, különös tekintettel a tiszta és digitális technológiák, például az akkumulátoripar fejlesztésére.
Szavai szerint az EU tudomásul veszi Donald Trump „Amerika az első” kereskedelmi politikáját, de kiemelte, hogy a transzatlanti kereskedelmi és befektetési kapcsolat a globális gazdaság egyik legfontosabb eleme.
Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom 2023-ban elérte az 1,6 billió eurót, amiből 807 milliárd eurót árukereskedelem, 680 milliárdot pedig szolgáltatások tettek ki. Naponta több mint négymilliárd euró értékben cserélnek gazdát áruk és szolgáltatások az Atlanti-óceánon. Az európai vállalatok 3,5 millió munkahelyet biztosítanak az Egyesült Államokban, további egymillió amerikai munkahely pedig közvetlenül az EU-val folytatott kereskedelemtől függ. A kétoldalú befektetések is kiemelkedőek: az EU és az USA több mint ötbillió eurót fektetett be egymás gazdaságába, és az amerikai külföldi befektetések kétharmada Európában található – taglalta.
„Az EU szeretné kihasználni ezt az erős kapcsolatot a növekedés fokozására, a technológiai vezető szerep fenntartására és a rugalmas ellátási láncok erősítésére (….) Gyakorlati megközelítést alkalmazunk, de az EU kiáll alapelvei mellett, és készen áll arra, hogy szükség esetén megvédje jogos érdekeit” – hangoztatta.
Elmondta azt is, hogy az EU tudomásul veszi az új amerikai adminisztráció döntését az energiatermelés és –export tekintetében, és készen áll arra, hogy tovább erősítse ezt az együttműködést, miközben saját energiabiztonsága megerősítésén is dolgozik.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímamegállapodásból, amelyet viszont az EU továbbra is „legnagyobb reményének” tart. „Európa kitart az irány mellett, hogy biztosítsa ezek folytatását, belföldön és nemzetközileg, azokkal az országokkal együttműködve, amelyek védik a természetet és megállítanák a globális felmelegedést” – jelentette ki.
Sefcovic végezetül hangsúlyozta: EU szoros együttműködésre készül az új amerikai adminisztrációval a globális kihívások kezelésére, miközben közös prioritásokat kezelnek a jólét és a nemzetközi biztonság érdekében, erősítve a transzatlanti partnerség tartós erejét.
Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője, felszólalásában hangsúlyozta: az Európai Uniót mai vezetői elszigetelték, az unió gazdasága gyengélkedik – amit a Draghi-jelentés is alátámaszt – továbbá nem képes kiállni a békéért, megállítani a migrációt, sőt, inkább támogatja, illetve az európai mezőgazdaságnak sem ad perspektívát.
„Megközelítőleg egy évtizede az uniós parlamentben kígyót, békát kiáltanak a baloldali politikusok Donald Trumpra, akit ismét demokratikusan amerikai elnökké választottak. Nem tanulnak, mert nem az elszigetelődésünket kívánjak csökkenteni, hanem továbbra is a választók akaratát figyelmünk kívül hagyva támadják az amerikai barátainkat” – hívta fel a figyelmet.
A képviselő szerint, „Donald Trump csak arra készül, amit megígért: megóvja országa határait, gátat vet az illegális migrációnak, megfékezi a társadalmat mérgező woke ideológiát és ismét megerősíti az amerikai gazdaságot.”
„Ne szigeteljük el magunkat az új amerikai vezetéstől. Nekik Amerika az első, nekünk pedig a nemzetállamaink, melyeken keresztül Európa is erősebb lehet” – hangsúlyozta Schaller-Baross Ernő.
Lakos Eszter, a Tisza párt EP-képviselője szerint Európa az Egyesült Államokkal együtt számos hasonló kihívással küzd, és „Trump elnök amerikai jövőre vonatkozó receptje nyers, de a problémák valósak”.
Mint mondta, a világ átalakulóban van, miközben az az Egyesült Államok új adminisztrációja globális vezető szerepét erősíti, Európában – például Magyarország részéről – a nyugati demokráciák végét hirdető hangok erősödtek. Ez az időszak véleménye szerint lehetőséget ad a demokratikus intézmények megújítására.
„Az EU-nak és az USA-nak szorosabb együttműködésre van szüksége, különösen a védelmi fejlesztések, a kiberbiztonság és az új technológiák terén, ami mindkét fél számára előnyös” – hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy közösen biztosítható a megfizethető energia, és a gazdasági kapcsolatokban az együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, elkerülve a kereskedelmi háborút, ami csak a riválisoknak kedvez.
