MH/MTI
2025. január 30. csütörtök. 8:57
Frissítve: 2025. január 30. 9:03
Trump azt is bejelentette, hogy kormánya a „legsúlyosabban bűnöző külföldieket” a kubai Guantánamo-öbölben lévő fogolytáborba kívánja küldeni.
A kétpárti törvény, az első jogszabály, amelyet Trump második hivatali ideje alatt fogadtak el, Laken Riley-ról, egy 22 éves georgiai ápolóhallgatóról kapta a nevét, akit tavaly egy illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó venezuelai férfi megölt.
Trump már korábban a kitoloncolások drasztikus növelését ígérte, de az aláíráskor azt is mondta, nem lehet arra számítani, hogy a hazájukba visszaküldött emberek egy része ott is marad. „Néhányan közülük annyira rosszak, hogy nem is bízunk meg az országukban, hogy ott tartsák őket, mert nem akarjuk, hogy visszajöjjenek, ezért Guantánamóra küldjük őket” – mondta.
Hozzátette: arra utasítja a szövetségi tisztviselőket, hogy Kubában készítsék elő a létesítményeket a bevándorló bűnözők fogadására.
„Guantánamóban 30 ezer ágyunk van az amerikai népet fenyegető legrosszabb bűnöző külföldiek fogva tartására” – fejtette ki az elnök.
A Fehér Ház nem sokkal később bejelentette, hogy Trump aláírta a guantánamói „migránsműveletek kiterjesztéséről” szóló elnöki memorandumot. Migránsjogi csoportok azonnal megdöbbenésüket fejezték ki. „A Guantánamo-öböl visszaélésekkel teli története önmagáért beszél, és egyértelműen veszélyezteti az emberek fizikai és mentális egészségét” – mondta Stacy Suh, a Detention Watch Network nevű szervezet programigazgatója egy nyilatkozatban.
Az amerikai katonai bázison korábban a terrorizmussal vádolt foglyokat helyezték el. De a hatóságok a tengeren tartózkodó – mások mellett kubai és haiti – migránsokat is őrizetbe vették a Guantánamón található Migráns Műveleti Központ néven ismert létesítményben, amelyet az Egyesült Államok régóta bérel a kubai kormánytól.
„Az amerikai kormány döntése, hogy a guantánamói haditengerészeti támaszponton, egy olyan enklávéban tartja fogva a migránsokat, ahol kínzásokat és határozatlan idejű fogvatartási központokat hozott létre, az emberi élet és a nemzetközi jog megvetését mutatja” – írta Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter az X közösségi oldalon.
Az új jogszabály értelmében a szövetségi tisztviselőknek őrizetbe kellene venniük minden olyan bevándorlót, akit letartóztatnak vagy vád alá helyeznek olyan bűncselekmények miatt, mint a lopás vagy rendőrök megtámadása, illetve amelyekben valaki megsebesül vagy életét veszti.
A guantánamói börtönt 2002-ben hozta létre George W. Bush, hogy a szeptember 11-i terrortámadásokat követően fegyveres gyanúsítottakat tartson fogva. Az emberi jogi szervezetek évtizedek óta bírálják a határozatlan idejű fogva tartás és a kemény kihallgatási módszerek miatt, amelyeket sokan kínzásnak minősítenek. A jelenlegi migránstábor tervei ettől elkülönülnek, de a létesítmény környezetében felmerülő emberi jogi kérdések továbbra is vitatottak.
Miguel Diaz-Canel kubai elnök „brutális cselekedetnek” nevezte Trump tervét, amely a kubai kormány és a nemzetközi jogvédő szervezetek szerint súlyos aggályokat vet fel. Az International Refugee Assistance Project jelentése szerint az ott fogvatartott migránsok egészségtelen körülményekről, a telefonhívások korlátozásáról és a gyermekek megfelelő ellátásának hiányáról számoltak be.
Trump lépése egy újabb fordulatot jelent az Egyesült Államok bevándorlási politikájában. Miközben elődjei, Barack Obama és Joe Biden a guantánamói börtön bezárására törekedtek, Trump határozottan kitart a létesítmény fenntartása mellett, sőt, szerepét kibővítené az illegális bevándorlók fogva tartására is.
