Nagy Áron
2025. február 1. szombat. 12:39
Frissítve: 2025. február 1. 12:48
„Nagyon komoly tárgyalásokat folytatunk” – ennyit mondott Trump, ehhez viszont érdemes hozzátenni, hogy a Kreml már többször jelezte, valójában szó sincs ilyesmiről: Moszkva egyelőre egy olyan „jelzésre vár”, amelyből kiderül, hogy az USA döntéshozói végre megértették a problémát.
Visszatérve Rubióra, érdemes kiemelni, hogy nyilatkozata szerint Kijevvel sem jutottak dűlőre, noha amikor Donald Trump kilátásba helyezte a Magyarországra nézve is pusztító olajszankciókat, ő azt állította: Volodimir Zelenszkij kész a megegyezésre Putyinnal.
„Képzeld el, hogy ukrán vagy, és az oroszok miatt annyit szenvedtél, és most hagyod, hogy megtartsák a földet? Úgy értem, az emberek fel lennének háborodva emiatt Ukrajnában, és ezt meg is lehet érteni. …sok kemény munkára lesz szükség” – fogalmazott a fent említett műsorban.
Sőt az is elmondta, hogy még miniszteri szinten sem történt meg a kapcsolatfelvétel Moszkva és Washington között. Ami azt illeti, ez még kilátásba sincsen.
„Minden tárgyalás során mindkét félnek fel kell adnia valamit. Én nem fogok erről előre tárgyalni. Úgy értem, ez a kemény diplomácia munkája lesz, amit a múltban a világban szoktunk csinálni, amikor még reálisan álltunk hozzá a dolgokhoz. De egy tárgyaláson mindkét félnek adnia kell valamit. És ez időbe telik” – magyarázta Megyn Kellynek, majd a későbbiekben homályos utalást tett arra, hogy az orosz társadalom nyomásgyakorlására is számítanak.
Pont, mint Bidenék.
Keith Kellogg, Trump ukrán háborús különmegbízottja sem volt sokkal optimistább. A Fox News-nak január 31-én azt nyilatkozta: „Ezeket a dolgokat vizsgáljuk, arról beszélünk, hogyan gyakoroljunk nyomást, nemcsak az oroszokra, és ösztönzőket is, hanem az ukránokra is.” Vagyis egy lépéssel sem kerültünk közelebb a tűzszünethez Donald Trump beiktatása óta.
A hadiipari komplexumtól érkező veterán szavai szerint az Egyesült Államok elnöke még nem rendelkezik kellő befolyással ahhoz, hogy „ezt”, mármint a tűzszüneti és béketörekvéseit „véghez vigye”. És arra a kérdésre, mennyi időre van szükség ehhez, nem túl magabiztosan úgy fogalmazott: „Tudja, szeretném azt mondani, hogy hónapok, de nem évek. Én arról beszélek, tudja, szeretném azt hinni, hogy rövid távon, amit én rövid távon értek ez alatt, lehet valami.”
Valami, de hogy mi, azt senki sem tudja. Az biztos, hogy Kínáról gyorsan lepattant az Egyesült Államok. Ez nem túl meglepő, hiszen Donald Trump tüntetőleg egy olyan külügyminisztert választott magának Marco Rubio személyében, akit kitiltottak az ázsiai országból, első telefonbeszélgetésük alkalmával pedig pekingi kollégája, Vang Ji megkérte, hogy amennyire lehet, tartsa magát távol az országát érintő ügyektől, és reményét fejezte ki, hogy megtanult viselkedni.
De Rubio az oroszoknak is szúrja a szemét. Trump ráadásul elkövette azt a stratégiai hibát, hogy a beiktatásakor kijelentette: az USA le fogja uralni a globális energiapiacot, és letöri az árakat. Ez mások mellett annak a Szaúd-Arábiának is komolyan sérti az érdekeit, mely országot néhány nappal később arra akart rávenni Washington, hogy a kitermelés fokozásával segítsen nyomás alá helyezni Oroszországot. Rijád nemet mondott.
Az „America First” nem a legszerencsésebb jelszó, amikor nem csatlósokat, hanem barátokat és szövetségeseket keres valaki egy olyan világban, ahol egyre több államnak van elege az USA elsőségéből – és egyenlő(bb)séget akarnak.
