– A minap láttam egy bejátszást egy amerikai tüntetésről. Az egyik szónok arról beszél, hogy egyetlen republikánus, egyetlen demokrata, de még egyetlen vegetáriánus sem szavazott Elon Muskra, aki most megszállja azokat a demokratikus intézményeket, amelyek az amerikai választóké. Lehet, hogy ez így zavaros, de ezt mondta, és nem ő az egyetlen, aki frászt kapott Musktól. Mire fel ez a hiszti?
– A 2024-es kampányban Elon Musk egyértelműen beállt Donald Trump mögé. Pénzügyileg támogatta, platformot biztosított neki az X-szel a közösségi médiában, és ez szokatlan volt a demokrata pártvezetésnek és szimpatizánsoknak egyaránt, hiszen ők azt tartották természetesnek, hogy a közösségi befolyással rendelkezők eredendően őket támogassák, aki pedig nem így tett volna, azt vagy marginalizálták, vagy ha ez a méretéből kifolyólag nem működött, démonizálták. Musk viszont már túl van azon a mérten, amivel a fenti bejáratott módszerekkel kezelhető lenne, a demokraták még nem találták meg a megfelelő választ, most formálódik a narratívájuk, ezért látunk ennyi bizonytalanságot a kommunikációjukban. Ezt már Joe Biden megalapozta a leköszönő beszédével, amiben azt mondta, hogy itt valami oligarchia alakul ki, és ezzel megjelent egy olyan értelmezés, hogy egy új tech-ipari komplexum jön létre Trump beiktatásával. Ez egyébként nem újkeletű keretezés, már Eisenhower elnök is beszélt egy katonai-ipari komplexumról, mely veszélyezteti az amerikai demokráciát, miután két ciklus után leköszönt. Tehát a választási vereségből a demokraták még nem szűrték le a tanulságokat, keresik a hangjukat, és a pártvezetés is a sorait rendezi. Ami Elon Muskot illeti, Donald Trump arra kérte fel, hogy lényegében vizsgálja át az amerikai szövetségi államot, tehát az adminisztratív államgépezet működését. És a DOGE, ez a kormányzati hatékonysági ügynökség, kvázi minisztérium, amit az Egyesült Államok digitális szolgáltatásokért felelős hivatalának átnevezésével hoztak létre, nagyon gyorsan megkezdte a működését. Ez a felelős például az USAID programok kifizetéseinek a nyilvánosságra hozataláért, aminek a demokraták természetesen nem örülnek. Az USAID egy fontos intézmény, amely a Demokrata Pártnak lehetőséget adott a globális networkingre, és „a demokrácia”, „a jogállamiság” terjesztése világszerte. Ezeknek a programoknak a finanszírozását a Trump-adminisztráció most leállította.
– Azért a kritikára válaszul azt jegyezzük meg, hogy egyik minisztert sem az amerikai nép szokta választani, hanem a mindenkori elnök kéri fel őket. Vagy tévedek?
– Pontosan, a népszuverenitásból eredően az elnök választja ki és kéri fel az adminisztrációjának a tagjait. Az egyszerű hivatalnokokat sem választják, kinevezés útján nyerik el hivatalukat, és a tisztviselők teszik a dolgukat: a miniszterek vagy éppen az elnök iránymutatásának megfelelően.
– Említette a tech-ipari komplexumot. Az, hogy Donald Trump beiktatásán ott láthattuk Jeff Bezost, Zuckerberget…
– Aki kanosszát járt Mar-a-Lagoba.
– Igen, szóval az ő pálfordulásuk egy természetes lépés, vagy ebben Elon Musknak is volt szerepe?
– Mintát adott. Musk mintát adott szerintem. A demokraták nagyon összefonódtak a techszektorral. Érdemes nem elfelejteni, hogy az Obama-kampány milyen nagymértékben támaszkodott a Facebookra. És a következő évtizedben természetesnek tűnt a Szilícium-völgy és a progresszívek kapcsolata. Viszont, amikor Musk odaállt a republikánusok mellé, és nem sikerült karanténba zárni Donald Trumpot, valami megváltozott. Trump 2024 novemberi győzelme pedig megkérdőjelezhetetlen; egyértelműen jelzi az amerikai társadalom változás iránti igényét, és erre reagálnia kellett a vállalati szektornak is. Nem mindegy, hogy a fogyasztók milyen politikai irányvonalat követnek – az USA piacgazdaságában a cégek nagyon érzékenyek a trendfordulókra. Ezért aztán maguktól kezdték el felszámolni a woke-hoz és a generideológiához kapcsolódó programjaikat. Ebből nagy vita lett, de úgy látom, hogy az amerikai lakosság értékválasztása, politikai választása kikényszerítette a nagyobb techcégek irányvonalváltását, szóval ez a folyamat valószínűleg tartós lesz.
– Mennyire lehet Elon Musk hatékony az új szerepében? A Trump-adminisztráció több tagját azzal támadják, hogy kívülről jöttek, nincs kormányzati tapasztalatuk. Ez Muskra is igaz, ugyanakkor biztosan hasznos tapasztalatokat szerzett a Twitter átvétele utáni zűrzavaros időszakban. Sokan mondták, hogy a felmondások, kirúgások és a többi miatt a platform gyorsan földbe fog állni, de nem ez történt.
– Igen, ráadásul az X bővül. Musk abban a legjobb, hogy megtalálja a megfelelő embert a megfelelő helyre. Bármelyik vállalkozását nézzük, nagyon jó a személyzeti politikája – ő tényleg a legjobbakkal akar együtt dolgozni, és ehhez adottak a pénzügyi lehetőségei. A demokraták azzal támadják a DOGE gárdáját, hogy fiatalok, és tényleg zömmel 18-27 év közötti fiatalokat vett fel arra, hogy ezt az átvilágítási folyamatot lebonyolítsák. De Trump elnök maga is támogatta ebben, és nagyon örült annak, hogy Amerika legjobbjai, tehetséges és ambiciózus fiatalok vesznek részt ebben a folyamatban. Ugye, ez a mocsár, a washingtoni mocsár lecsapolása, amit látunk. Ez volt a kampányígéret, és most ez elkezdődött. Egy új amerikai államszervezet épül. Ilyen feladatot kívülállókkal lehet a leghatékonyabban végrehajtani, ezért kapta Elon Musk és a DOGE a legfontosabb szerepet az átalakítás levezénylésében.
– Ennek az átszervezési folyamatnak az itthon legnagyobb figyelmet keltő eleme, az a USAID-nek – most már mondhatjuk tulajdonképpen, hogy – a beszántása?
– Abba az irányba halad. Az USAID az amerikai puha erő egyik legfontosabb intézménye világszinten. Eddig az ügynökség egy külön szervezetként működött, most a külügyminisztérium alá rendelték, így annak a vezetője, Marco Rubio és az elnöki adminisztráció közvetlenebb felügyeletet tud gyakorolni felette a nagyobb átláthatóság érdekében. Ez fontos, mivel az elmúlt napokban nyilvánosságra került kifizetések alapján elmondható, hogy az USAID humanitárius programjai nem ritkán beavatkozási eszközként szolgáltak más országok belpolitikai életébe – világszinten. Az Elon Musk vezette csapat további információk nyilvánosságra hozatalát ígéri, tehát még csak egy folyamat elején járunk.
– Azért azt nem gondolnám, hogy az Egyesült Államok lemondana a soft power alkalmazásáról. És talán idevág Elon Musk kiállása az AfD mellett. Vagy ezt mire véljük? Ugye ennek kapcsán kapott szárnyra az a nézet, hogy akkor most ő lesz a konzervatív Soros György.
– A győzelem után egy Mar-a-Lago-i rendezvényen Trump agrárminiszter-jelöltje feltette a kérdést, hogy „hol van a jobboldal Soros Györgye?”, és Elon Musk boldogan feltette a kezét. Tehát ő alapvetően magára vállalta ezt a feladatot. De nem hasonlítanám sem őt, sem a „küldetését” Soros Györgyhöz és a hálózatáéhoz. Musk sokkal inkább egy one man show-nak tűnik. A célja pedig az, hogy teret és lehetőséget adjon a patrióta mozgalmaknak, amelyeket a liberális mainstream világszerte, de különösen az annak fellegváraként megmaradt Európában megpróbál karanténban tartani.
– Viszont az USAID átalakításával nem szűnik meg a magyarországi guruló dollárok kapcsán elhíresült National Endowment for Democracy (NED), sem a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata. Akkor tulajdonképpen ez, ami történik, ez inkább egyfajta kiegyenlítés?
– Igen, amit Trump most elindított az egyfajta kiegyenlítés irányába mutat. Ennek a sikere viszont nagymértékben függ attól, hogy a trumpi gazdaságpolitika sikeres lesz-e. Hiszen 2026-ban jönnek a félidős választások, és nem mindegy, hogy a kongresszusban megmarad-e a republikánus többség.
– Egyébként kicsoda valójában Elon Musk? A Tesla és a Spacex óta ő az igazi Vasember, de volt már dél-afrikai bevándorló, illegális migráns, és most amerikai hazafi.
– Elon Musk a kilencvenes évek eleji konszenzus, a posztnemzeti korszak ünnepelt sztárja volt. Reneszánsz embernek tartották, egy tehetős dél-afrikai családból Kanadába ment tanulni, azután az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait, és már ott alapította meg az első cégeit. Nagyratörő humanistaként tekintettek rá, amiért embert akar küldeni a Marsra, segíti a zöld átállást… Ugyanolyan pozitív médiatámogatásban részesült, mint Donald Trump a politikába való belépése előtt. Barack Obamával fotózkodott, a Vasember 2-ben is szerepelt, saját magát alakította, tehát egy abszolút elismert szereplője volt az amerikai közéletnek. A probléma gyökere ott lehet, hogy a demokraták teljesen elmentek ebbe a progresszív irányba, és Elon Musk egy ponton túl nem tudta, nem akarta követni őket. Abban a kultúrharcban, ami a 2010-es években bontakozott ki a nyugati világban – és ami jelenleg is zajlik – Musk a szuverenista-patrióta oldalára állt.
– És mit gondol, jönnek majd a „Musk-befektetések” Magyarországra? Orbán Viktor floridai útja óta van egy ilyen szóbeszéd.
– Igen, vezető magyar techcég is képviseltette magát a találkozón. Elon Musknak pedig jelentős bevételi forrása a Starlinkből és az űriparból származik. Az Egyesült Államok legtöbb műholdjának feljuttatásáért az ő cége felelt, tehát ebből akár egy gyümölcsöző partnerség is származhat. Mindazonáltal, ha létrejönne valamilyen együttműködés a magyar gazdaság egyes jól körülhatárolható szektorai és Elon Musk cégei között, az egy óriási lehetőség lenne a kormány konnektivitásra épülő hosszú távú stratégiájában.
