Trump a döntést laza hangnemben jelentette be, miközben épp a Super Bowl-ra tartott New Orleansba. Elmondása szerint az acélra és alumíniumra kivetett vámokat alapvetően minden olyan országra alkalmazni fogják, amely ezeket a fémeket exportálja az Egyesült Államokba.
A nemzetközi reakciók nem várattak magukra sokáig. Kína véleménye változatlan: a kereskedelmi háborúkban nincsenek nyertesek. „A protekcionizmus nem vezet sehová” – fogalmazott a kormány szóvivője.
Érdemes hozzátenni, Trump az első ciklusa alatt is kivetette ezeket a vámokat a fémekre, és Kína gyorsan alkalmazkodott, miközben az Egyesült Államokban az intézkedések inflációt generáltak.
Kínának nem fog fájni
Bár Kína a világ legnagyobb acéltermelője és -exportőre, az USA-ba már csak nagyon keveset szállítanak. Tavaly nettó 508 000 tonna acélt exportált az Egyesült Államokba, ami a teljes amerikai acélimport 1,8 százalékát teszi ki.
Ugyanakkor az Államoknak nagy az importfüggősége, az alumínium esetében 40-45 százalék az acél esetében pedig 12-15 százalék – mondta Daniel Hynes, az ausztrál ANZ vezető nyersanyagstratégája a Reutersnek.
Trump újabb vámjai tehát elsősorban nem a fő riválisnak tekintett Kínát, hanem Washington szövetségeseit sújtják. Az Egyesült Államok legnagyobb acélszállítói Kanada, Brazília és Mexikó, őket követi Dél-Korea és Vietnam, majd Japán, Németország, Tajvan és Hollandia. Az alumínium 79 százalékát pedig egyetlen országból, Kanadából szerzik be.
Az Európai Bizottság (EB) közleményében jelezte, hogy az ilyen típusú vámok bevezetése „illegális és gazdaságilag káros lenne, különösen figyelembe véve azokat az integrált termelési láncokat, amelyeket az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok alakítottak ki az atlanti-óceáni kereskedelem és befektetések révén.”
Japán kormánya pedig bejelentette, hogy megvizsgálja Trump vámterveit, és azt követően „megfelelő lépéseket tesz”. Ezt mondta Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum Pardo is a La Jornada szerint. Pardot láthatóan meglepett a bejelentés, mivel közvetlenül a beiktatása után az új elnök már megfenyegette az országot más büntetőintézkedésekkel is. Azok élesítését végül Trump elhalasztotta, cserébe azért, hogy a mexikóiak tízezer rendőrrel és katonával megerősítették a közös határ védelmét.
A Página 12 összeállítása szerint a gyakran csak argentin Trumpként emlegetett Javier Mileinek is komoly fejtörést okozhatnak a vámok. Milei a republikánus elnök feltétlen híve, Donald Trump azonban nem tett kivételt barát és ellenség között.
Mennyit ér a barátság?
Az argentin ipari szektorból származó értesülések szerint az intézkedései közvetlenül érinthetik a Tenaris és az Aluar ipari óriásokat – az Aluar esetében ez a termelés 40 százalékát érinti.
Trump első ciklusa alatt idővel vámmentességet adott Kanadának, Mexikónak és Brazíliának. Argentínának viszont csak azért cserébe sikerült ezt elérnie, hogy 180 ezer tonnára korlátozta a kivitelt. Most mindenki abban bízik, hogy Milei képes lesz latba vetni a befolyását, és pesóra váltani a barátságát.
A képet árnyalja, hogy Donald Trump egyfolytában az USA kereskedelmi deficitjéről beszél, de ez nem minden esetben megalapozott. Martín Redrado, az Argentín Központi Bank korábbi elnöke például arra hívta fel a figyelmet, hogy „Argentínának… krónikus kereskedelmi hiánya van az Egyesült Államokkal szemben”. Vagyis e két ország esetében a helyzet a fordítottja annak, amivel az USA elnöke a vámokat indokolni szokta.
Ezért Redrado szerinte, ha Trump következetes, Argentínával szemben ki kellene hagynia ezeket az új vámot.
