Nagyon kritikus időszakban döntött úgy az amerikai védelmi minisztérium, hogy megkezdi a csapatok kivonását Szíriából, írja a Foreign Policy. A lap emlékeztet: a tervek elkészítése megkezdődött az amerikai csapatok teljes kivonására Szíriából, miután Donald Trump elnök január végén felvetette az ötletet. Egyik híres kijelentése is ehhez a témához fűződik, miszerint „Szíria a saját problémáival küszködik. Elég bajuk van anélkül is, hogy mindenhol ott lennénk.”
A problémákból valóban nincs kevés: a hatalmat átvevő és konszolidálni igyekvő Hajat Tahrír as-Sám (HTS) felkelőcsoport éppen a „legkevésbé terrorista” megtisztelő címét viselheti, ehhez képest viszont 2024-ben az Iszlám Állam támadásai megháromszorozódtak Szíriában.
A lap emlékeztet: Trump első elnöksége alatt az USA és szövetségesei felszámolták az Iszlám Állam uralmát Moszulban, elfoglalták az utolsó szíriai területét, és megölték vezetőjét, Abu Bakr al-Baghdadit. Trump 2020-ban azt mondta: „Száz százalékban megsemmisítettük az ISIS kalifátusát.”
Azonban öt évvel később az Iszlám Állam továbbra is aktív, és a világ különböző pontjain erősödik, kongatják a vészharangot. Szíriában a csoport tovább terjeszkedik, mert az Ahmed al-Sharaa vezetésével regnáló HTS-kormány még mindig nem tudta teljesen ellenőrzése alá vonni az országot.
Ráadásul az Iszlám Állam bázisa folyamatosan növekszik, a Kaukázusból, Balkánról és Közép-Ázsiából csatlakozhatnak hozzájuk a harcosok.
További problémát jelent a fogolytáborok helyzete, amelyekben 39 ezer iszlamista harcost és családjukat őrzik a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF), azonban ki tudja, meddig képesek tartani ezt a pozíciót, lévén már így is jelentős nyomás alatt állnak a török támogatású Szíriai Nemzeti Hadsereggel (SNA) folytatott harcok miatt. Az Iszlám Állam pedig előszeretettel támogat szír börtönlázadásokat a vele szimpatizáló foglyok szökésének elősegítésére, legutóbb 2022-ben szabadult ki így több száz iszlamista rab Hasakahban.
A lap emlékeztet, hogy a terrorszervezet nemcsak Szíriában, hanem Afrika-szerte is terjeszkedik, különösen ott, ahol eleve gyengébb az állam fennhatósága, így Mozambikban, Kongóban vagy Szomáliában; miközben Burkina Fasóban, Maliban és Nigerben az orosz zsoldosok jelenléte csak súlyosbítja a problémát. Eközben Dagesztánban, Iránban, Ománban, Oroszországban és Törökországban szintén, de emlékezetes, a New Orleans-i merénylő is a szervezet szimpatizánsa volt.
A terrorszakértők szerint ezért Trump sokat kockáztat a kivonulással, még akkor is, ha légicsapásokkal igyekszik ellensúlyozni ennek hatását, ám ehhez kellene társulnia a helyi erők kiképzésének és a hírszerzés fejlesztésének. Eközben egyes elemzések szerint nő az Egyesült Államok terrorfenyegetettsége is ezzel egy időben. S végül attól is tartanak, hogy a Trump szerint a mélyállamot is kiszolgáló hírszerzés – az FBI és a CIA – leépítése is hasonló veszélyekkel jár.
