Az elmúlt napokban többször is hallani lehetett, hogy Magyarországon is belpolitikai beavatkozással próbálkozhatnak a Donald Trump amerikai elnök szavai és döntései miatt csalódott politikusok, NGO-szervezetek, a korábbi támogatásoktól eleső médiumok.
– Évek óta látjuk, hogy külföldről megpróbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába, a 2022-es országgyűlési választáshoz kapcsolódó külföldi finanszírozási botrány is erről szólt. Azt pontosan látjuk, hogy amit Magyarország tesz az ukrán háború lezárása érdekében, az nem tetszik a brüsszeli bürokratáknak, az amerikai demokratáknak és Zelenszkij ukrán elnöknek sem, aki az amerikai elnöknek is durván nekiment. Ezeknek a beavatkozási kísérleteknek számos formája létezik. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer, hogy külföldről finanszírozott sajtótermékeken keresztül próbálják befolyásolni a magyar közvéleményt, szeretnék a kormánnyal szemben hergelni az embereket. Ezen a héten is volt olyan médium, amelyiknél olyan cikk jelent meg, amiben úgy fogalmazott a szerző, hogy bármi is lesz a háború vége, Ukrajna már megdicsőült, Magyarország pedig megszégyenült. A hétköznapok során az ehhez hasonló írások a legszembetűnőbb jelei ennek a kísérletnek.
Az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak
Az más kérdés, hogy az egyes országokban sikeresen alkalmazott módszerek eddig nem váltak be Magyarországon, így a legfőbb kérdés, hogy képesek-e új ötletekkel előállni.
– Természetesen a tiltakozások, tüntetések szervezése, a destabilizáció kialakítása mind-mind olyan tényező, amelyeket tetten érhettünk a szomszédos országokban, Szerbiában vagy Szlovákiában is. Egyértelműen kijelenthető, hogy a térségünkben zajlanak ilyen jellegű próbálkozások, és minden bizonnyal Magyarországon is meg fognak jelenni hasonló próbálkozások. Ezért beszélt arról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a frakcióülés után, hogy az Egyesült Államokból tíz évre visszamenőleg kikérik, hogy kik voltak azok a személyek, akiket Magyarországon finanszíroztak ezeken az amerikai NGO-hálózaton keresztül. Ez már egy lépés a feltárás irányába, de természetesen a titkosszolgálatok dolga, hogy kivédje ezeket a típusú támadásokat.
A hangos kisebbség
A magyarországi mozgolódás felélénkülését befolyásolhatja, hogy közeledik március 15-e, ami mindig jó alkalom a félremagyarázott forradalmi hevület megjelenítésére, annál is inkább, hiszen ez az egyik olyan ünnepünk, ami a fiatalokhoz legközelebb áll.
– Az egyértelműen látszik, hogy mindig valamilyen, a társadalmat megrázó balesetre, szerencsétlenségre építik a demonstrációk beindítását, amelyekből aztán kormányellenes hangulatot igyekeznek kialakítani. A korábbi magyar tüntetések során is láthattuk, ami nagyon hasonlóan jelent meg Szerbiában is, hogy egy hangos kisebbség többségként állítja be magát, úgy fogalmaznak, mintha a magyar emberek véleményét jelenítenék meg.
A jelen helyzetben egy érdekes kettősség alakul ki, hiszen amíg Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktor régóta hangoztatott véleményével összhangban a békére törekszik, a konfliktus továbbfolytatásában érdekelt európai körök az eddigieknél is nagyobb nyomást szeretnének gyakorolni a megegyezést pártolókra. Ennek tükrében érthető leginkább, hogy Párizsba éppen Magyarország és Szlovákia miniszterelnökét nem hívták meg, viszont a brüsszeli elit még korántsem mondott le arról, hogy megbuktassa a magyar kormányt.
– Orbán Viktor évek óta arról beszél, hogy a háborút egy orosz–amerikai tárgyalás fogja lezárni, arra is felhívta a figyelmet, hogy ha Európa nem változtat az álláspontján, akkor meg sem fogják hívni a tárgyalóasztalhoz. Világosan látszik, hogy amiért hosszú időn keresztül támadták a miniszterelnököt, az valóvá vált. Európa és Ukrajna is sokkal jobban járt volna, ha hallgatott volna Orbán Viktorra. Zelenszkijék és a háborúpárti európai vezetők részéről már megkésett reakciókat látunk, hiszen az amerikaiak egyértelművé tették, hogy választást szeretnének Ukrajnában, amit Zelenszkij nagy valószínűséggel elveszítene. Éppen ezért sok esetben már másodlagos, hogy mit mond az ukrán elnök.
Nincs már egyetértés Európán belül
Az kétségtelen, hogy a háborúpártiak egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen Trump kijelentésein felbuzdulva egyre többen állnak a béketárgyalások mellé. A változást az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni testesíti meg, aki korábban az Ukrajnának küldendő fegyverszállítások pártján állt, ám a párizsi találkozón már Trump támogatójaként nyilatkozott.
– Donald Trumpnak egy komoly kihívás lesz, hogy a békefolyamatot megakasztani kívánó háborúpárti politikusok próbálkozásait hogyan hárítja el. Azt persze senki nem felejtheti el, hogy Amerika a nyugati világ vezető hatalma, ezért ha ők akarnak valamit, akkor azt könnyedén el tudják érni. Meloni egyértelműen szimpatizál Donald Trumppal, akinek a beiktatásán is részt vett. Ezért is bírálta az az európai vezetők hétfői párizsi tanácskozását, ahol megfogalmazása szerint az amerikai elnökkel szemben meglehetősen ellenséges volt a hangulat. Meloni személye is jelzi, hogy nincs már egyetértés Európán belül, ami azt feltételezi, hogy ebben a kérdésben nem is lesz egységes álláspontja az Európai Uniónak. Ismert, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Donald Trump kifejezetten rossz viszonyban vannak egymással, és az egységes uniós álláspont hiányában teljesen súlytalan szereplővé vált. Pillanatnyilag tehetetlenséget, az elképzelések hiányát látni ezeken a politikusokon. Nem játszhatnak arra, hogy kihúzzák Trump hivatali idejét, hiszen négy év múlva már sehol nem lesznek. A német kancellár, Olaf Scholz már vasárnap megbukik, Emmanuel Macron sem lesz addigra francia elnök. Olyan változások történhetnek a következő időszakban, hogy négy év alatt teljesen átrendeződik az európai vezetőpolitikusok összetétele. Örülnek neki, ha politikailag az elkövetkező hónapokat túlélik.
