– Németország választott: Friedrich Merz és a CDU/CSU nyert, az AfD második, de a győztest a harmadik helyezett SPD-vel köt várhatóan nagykoalíciót. Mi vár most Németországra és Európára?
– Egy: Szembekerült egymással az Egyesült Államok új vezetése és Európa. Európát megpróbálja Merz vezetni. A legújabb bejelentés az, hogy jöjjön létre egy Amerikától független európai védelem. Ez nagyon jól hangzik, hogy ez megvalósítható-e, azt meglátjuk. Kettő: Németországra az vár, hogy viszonylag rövid idő után megállapodás lesz a CDU/CSU és az SPD között. A második helyezett AfD-vel a koalíciót a CDU vezetője, Merz kizárta, a szociáldemokraták meggyengültek, és jelenleg Németországban igazán karizmatikus politikus alig van. A liberális párt kiesett a törvényhozásból. Mindössze három ezrelékkel a küszöb alatt maradt Sarah Wagenknek a szövetsége, tehát a parlamentbe bekerült elsőként a CDU/CSU, másodikként a AfD, harmadikként a szocdemek, negyedikként a zöldek, és ötödiként a kommunista utódpárt, a Linke.
– A nyilatkozatai alapján Merz nem barátja Kínának, nem enyhülne Oroszországgal, és ahogy az előbb említette, egy erős, Amerikától független Európát akar. Ezt így egyszerre, csomagban lehet?
– Akkor igen, ha Európa felsorakozik mögötte. A luxemburgi külügyminiszter már bejelentette, hogy valakit meg kell választani, mint Európa vezetőjét. Ez enyhe utalás arra, hogy von der Leyen erre alkalmatlan. Gyakorlatilag Európával azért sem tárgyalnak most az orosz–ukrán háború kapcsán az amerikaiak, mert az a vélemény, hogy az Európai Unió 27 állama 27 fajta nézetet képvisel, ha tárgyalóasztalhoz engedik őket, akkor lehetetlen megállapodást kötni Ukrajnáról. Zelenszkij is őrjöng; Zelenszkij leértékelődött, sorra küldi az embereit Washingtonba, de ezeket az embereket Trump beosztottjai fogadják, Trump nem áll velük szóba.
– Hogyan alakulhatnak a közeljövőben az orosz–amerikai tárgyalások. Egyébként érdekes, hogy párhuzamosan volt most egy Putyin–Hszi Csin-ping telefonbeszélgetés is, ahol a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséről egyeztettek…
– Illetve a kínaiak bejelentették, hogy támogatják az orosz–amerikai közeledést. Annyit látni kell, hogy az amerikai stratégiában most azt hirdették meg, hogy meg kell oldani Gázát, meg kell oldani orosz–ukrán kérdést, utána meg kell oldani Tajvan kérdését, és ha ez megvan, akkor a három komoly atomhatalom, USA, Oroszország, Kína hajtson végre egy 50 százalékos leszerelést. Hogy ez megvalósítható-e, a jövendő hónapokban meglátjuk.
– Ez akkor a sokak által emlegetett Jalta.2.0 felé vezet?
– Ez nézőpont kérdése, mert a Jalta teljesen más történelmi körülmények közepette született meg. Az egy győztes világháború vége volt, nincs most győztes világháború, új világhelyzet van.
– Mindezeket figyelembe véve eljuthat idén a világ valami békésebb állapotba, elkezdődhet valamilyen újrarendeződés?
– A válasz az, hogy elvileg igen, gyakorlatilag nem, a világban 40 háború folyik. Ezt a 40 háborút lehetetlen befejezni. Ma a világ három háborúra figyel oda, ez az orosz–ukrán, ez a Tajvan körüli feszültség, és ez Gáza, az amerikai politika célja ezeknek valamilyen fokú rendezése.
