– Zelenszkij tulajdonképpen kirúgatta magát a Fehér Házból. Milyen hatása lehet ez az ő személyes helyzetére és Ukrajnára?
– Azzal kezdeném, hogy végigolvastam, ki hogyan reagált a világon. Rendkívül érdekes, hogy a nyugat-európai vezetők közül – főleg a franciák, a németek és a britek – felsorakoztak Zelenszkij mögött. Zelenszkijt most több európai tanácskozásra is meghívták, és érdekes módon a brit miniszterelnök próbál közvetíteni az amerikai elnök és az ukrán államfő között.
Zelenszkij abból indult ki, hogy ugyanúgy fog tárgyalni, mint az elmúlt három évben: elmegy, megköszöni az eddigi támogatást, és elmondja az újabb igényeit. Nagyon sok beszédét végignéztem most, és mindenhol azt mondja, hogy ő az igazságos és tartós béke mellett van. Na már most, az igazságosságnak nincs egységes definíciója, a tartós pedig rendkívül nehéz dolog.
Az oroszok – és ez a magyar sajtóban nem jelent meg – kineveztek egy új nagykövetet Washingtonba, mégpedig az egyik legismertebb orosz diplomatát. Ez jelzi, hogy természetesen ki akarják használni azt, hogy az amerikai–ukrán kapcsolatok mélypontra kerültek.
Zelenszkij egy televíziós interjúban bejelentette, hogy nem hajlandó bocsánatot kérni. Az amerikai vezetés pedig közölte – és ez sem jelent meg eddig a magyar sajtóban –, hogy jelenleg nem tekintik Zelenszkijt partnernek.
A tegnapi beszélgetésnek volt egy számomra rendkívül érdekes mondata. Trump azt mondta, hogy Zelenszkij amerikai segítség nélkül két napig tudná tartani magát. Mire Zelenszkij megjegyezte, hogy Putyin három napot mondott. Tehát Zelenszkij úgy érezte, hogy egyenrangú partner, az amerikaiak viszont egyértelművé tették, hogy a döntő lapok, a meghatározó kártyák amerikai és nem ukrán kézben vannak.
Zelenszkij tegnap óriásit bukott. Annyit látni kell, hogy Európa felsorakozott mögötte, de azt is, hogy Európa ezt a háborút az Egyesült Államok nélkül nem tudja megvívni.
– Pedig Kaja Kallas, az EU külügyi biztosa azt mondta, hogy új vezetőre van szüksége a szabad világnak, és az EU-nak kell vállalnia ezt a feladatot.
– Van egy problémám. Kaja Kallas először NATO-főtitkár akart lenni, de ez nem jött be. Most elment az USA-ba, ahol elvileg időhiány miatt nem fogadták, de valójában politikai nézetei miatt. A harmadik dolog, amit mindig elmondok: én egy hülye egyetemi tanár vagyok, tehát fogalmazhatok élesen: ő egy balti vezető, és a baltiak gyűlölik az oroszokat. Történelmileg nézve ezt meg lehet érteni, de figyelembe véve, hogy ez a térség 1991 óta független, ez már más helyzet. Máshogy fogalmazva, 34 éve függetlenek, és néhány balti vezető álláspontja, így az övé sem változott.
Plusz, tessék mondani, ki lesz az új nyugati vezető? Von der Leyen alkalmatlan rá. Mit mondott most a luxemburgi miniszterelnök? Hogy Európa válasszon egy vezetőt? Oké, de kit? Egy britet? De hát ők nincsenek benne az unióban. Macront? Akinek a belpolitikai helyzete katasztrofális. Németország kancellárját? Tehát itt kezdődnek a problémák: nagyon könnyű azt mondani, hogy Európa válasszon egy vezetőt, de kit?
Nyilván ennek egy meghatározó politikusnak kellene lennie. Amikor én egyetemista voltam, volt egy olyan könyv, hogy a politikához víziók kellenek. Ma nincsenek víziók, ez a problémám.
– Ugye a Trump-adminisztráció már jelezte, hogy szerintük választást kellene tartani Ukrajnában. Mondhatjuk, hogy ez most már egyenesen szükséges?
– A válasz az, hogy az ukrán parlament többséggel felsorakozott Zelenszkij mögött, mondván, hogy amíg háború van, addig ne legyen választás. Csakhogy mit mondott Trump? Először azt mondta, hogy Zelenszkij diktátor. Másodszor azt mondta, hogy Zelenszkij népszerűsége négy százalékon van. Magyarul, ha kiírják a választást, el fogja veszíteni. Mit fog csinálni Zelenszkij? Nyilván mindent megtesz, hogy meggyőzze a legfontosabb ellenfeleit – ezek közül az első helyen a londoni nagykövet és az ukrán hadsereg volt főparancsnoka áll, aki sokkal népszerűbb, mint ő –, hogy ne induljanak ellene.
Az USA nyilvánvalóan új ukrán vezetést akar, és alapvető célja az, hogy békét teremtsen Gázában, Tajvanon és az orosz–ukrán háborúban. Ha ezt eléri, akkor az amerikai vezetés tovább tud lépni, és meghirdetheti új stratégiáját. Durván egy hónap alatt Trump rendkívül komoly változásokat hozott, és Zelenszkij képtelen volt ezeket követni.
– Trump a találkozó után a sajtónak mondott egy olyat, hogyha az ukrán vezetés nem akarja a békét, akkor az USA rájuk hagyja a háborút, aztán játsszák le az oroszokkal. Mi lesz most? Az Egyesült Államok tényleg kiszállhat ebből a történetből?
– Nyilvánvalóan az Egyesült Államok vezető pozícióra fog törekedni Ukrajnában, főleg a ritkaföldfémek miatt, de számomra érdekes, hogy a magyar és az európai sajtóban nem nagyon láttam, hogy tegnap Macron is bejelentette, hogy igényt tart az Ukrajnában lévő ritkaföldfémekre. Tehát elkezdődik egy gazdasági-stratégiai harc Ukrajna jövőjéért. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok az erősebb szereplő, és az fog történni, amit akar. Mindegy, melyik európai vezető milyen gyönyörű mondatot mondott, ennek nincs jelentősége, mert az erő ma az Egyesült Államok és nem az Európai Unió mögött van.
