
Az Egyesült Államok kedvezőtlen feltételek melletti tárgyalásra szorítja Ukrajnát. Bár a nemzetközi támogatás, beleértve a dollármilliárdos segélyeket és fegyvereket, kulcsszerepet játszott az ukrán területek megőrzésében, ugyanezek a partnerek többször is nehéz helyzetbe hozták Kijevet – mind a harctéren, mind a tárgyalóasztalnál.
Ez a helyzet most különösen nyilvánvalóvá vált. A súlyos harcok, köztük a Kurszk melletti veszteségek és Oroszország folyamatos nyomása a frontvonalakon és a Trump-adminisztráció egyre nagyobb kihívások elé állítja Ukrajnát, jelentősen korlátozva tárgyalási erejét.
„Az amerikai fegyverek és hírszerzés csak aláásta Ukrajna befolyását, és felbátorította Putyint” – mondta a BI-nek George Barros, az amerikai Institute for the Study of War katonai elemzője.
Az amerikai fegyver- és hírszerzési szállításoktól függő Ukrajna kénytelen elfogadni a Trump-kormányzat által javasolt tűzszüneti feltételeket. Ugyanakkor Moszkva továbbra is elfogadhatatlan követeléseket támaszt, gyakorlatilag megadást követel, és a tárgyalásokat arra használja fel, hogy további előnyöket szerezzen a frontvonalon.
Ukrajna valószínűleg kénytelen lesz rossz alkut kötni, különös tekintettel arra, hogy Trump gyorsan véget akar vetni a háborúnak – jósolja a kiadvány. Ez a helyzet különösen nehéz Kijev számára, de nem egyedülálló. Ukrajna a múltban is került már nehéz helyzetbe nyugati partnereinek bizonytalan helyzete miatt.
A 2023-as nyári ellentámadás például, amely a kezdeményezés visszaszerzését célozta, nem hozta meg a várt eredményeket. Ukrajnának a tervezettnél jóval kevesebb területet sikerült visszafoglalnia.
Jaroszlav Trofimov, a The Wall Street Journal vezető külügyi tudósítója szerint az Ellenségeink el fognak tűnni című könyvében Ukrajna 2022-ben egy sokkal ambiciózusabb offenzívát akart indítani, és csak korlátozott fegyveres támogatást kért. Az USA azonban túl kockázatosnak tartotta az ilyen lépést.
A kulcsfontosságú fegyverek leszállításának késése komoly problémává vált. Korábban egy amerikai veterán, aki Ukrajnában harcolt, azt mondta a BI-nek, hogy a harckocsik hiánya negatívan hatott az ellentámadásra: „A tankok szállításának késése ártott az ellentámadásnak.”
A partnerek gyakran csak hosszas megbeszélések után egyeztek bele a kritikus fegyverek biztosításába, így Oroszországnak időt adtak a felkészülésre, maguk a szállítmányok pedig a mennyiség és a felhasználási feltételek korlátozása miatt kevésbé lettek hatékonyak.
Erre a problémára Ingrida Šimonite volt litván miniszterelnök is felhívta a figyelmet. A BI-nek azt mondta, hogy Ukrajna egy „ördögi körben” van:
„A fő partnerek többször is azt mondták: »Nem tudjuk biztosítani ezeket a fegyvereket«, de néhány hónappal később meggondolták magukat, és odaadták Ukrajnának ezeket a fegyvereket. De ebben a néhány hónapban annyi áldozatunk, annyi halottunk, annyi veszteségünk van, amelyek elkerülhetőek lettek volna.”
Az ilyen késedelmekre példa az F–16-os vadászrepülőgépek leszállítása. Michael Clarke Oroszország- és Ukrajna-szakértő megjegyezte:
„Szokás szerint az utolsó pillanatra hagytuk, hogy valami megváltozzon, és aztán azt vártuk, hogy az ukránok csodát tesznek velük, amely nem fog megtörténni.”
Kijev számos kulcsfontosságú szövetségese szerint a nyugati országok világos győzelmi stratégia nélkül cselekedtek Ukrajna számára – éppen csak annyi segítséget kapott, hogy kitartson, de nem eleget ahhoz, hogy döntően sikeres legyen.
„Ha a nyugati szövetségesek valóban esélyt akartak adni Ukrajnának a győzelemre, akkor ezt már egy-két-három évvel ezelőtt meg kellett volna tenni” – zárta Clarke.
A média arról számolt be, hogy az Oroszországgal folytatott megbeszéléseket március 23-ra tervezik.