Szerdán dönt az észt parlament arról, korlátozzák-e az orosz kisebbség szavazati jogát, elvéve tőlük az önkormányzati választásokon való szavazás lehetőségét. Az észt politikai erők a parlamenti voksolást úgy értelmezik, hogy a törvényhozás egyszerűen meghatározza, ki szavazhat az ország helyi választásain. A korlátozást pártolók szerint a jelenlegi biztonsági helyzetben elképzelhetetlen, hogy az Észtországban élő orosz és belorusz állampolgárok részt vehessenek a helyi választásokon, és meg kell vonni az agresszor államok polgárainak kapcsolódó jogait Észtországban.
A helyzet azért bonyolult, mert Észtországban a szovjet örökség nyomán élnek nagy számban oroszok, akiknek csak egy részük lett időközben észt állampolgár. 1990-ben még félmillió ilyen, nem észt állampolgár élt a függetlenné váló országban, most már ez a szám lecsökkent hatvan-nyolcvanezerre az 1,3 milliós balti országban. Nekik csak állandó lakhatási engedélyük van, de észt állampolgárságuk nincs. A függetlenség elnyerésekor a helyi választásokon megengedték az állandó lakosoknak az állampolgárságukra való tekintet nélkül a szavazást. Most ezt az engedményt vonnák vissza, elvéve a szavazójogot a megmaradt hatvanezer nem észt állampolgár helyi lakostól.
A korlátozáspártiak szerint ezt a döntést az észtek igazságérzete diktálja, szerintük csakis az észt állampolgárok vehessenek részt az ország és a helyi települések sorsát meghatározó választásokon. A szavazati jogok az alkotmányba vannak foglalva Észtországban, ezért alkotmánymódosításra van szükség,
