Patrick Morrisey nyugat-virginiai államügyész felszólította Kamala Harris amerikai alelnököt, hogy nyilvánítsa Joe Biden amerikai elnököt fizikailag alkalmatlanná elnöki feladatainak ellátására.
Már az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya (a továbbiakban: Alkotmány) 2. cikk 1. szakasza is kimondta, hogy „Az elnök hivatalából való elmozdulása, halála, lemondása vagy a hivatal hatáskörének és kötelezettségeinek ellátására való képtelensége esetén az említett hivatal hatáskörének és kötelezettségeinek ellátása az alelnökre hárul.” Ezt erősítette meg az Alkotmány 20. kiegészítése.
Az 1967-ben hatályba lépett, az Alkotmány 25. kiegészítése azt hivatott rendezni, hogy mi a teendő akkor, ha az elnöki vagy alelnöki pozíció a hivatali idő lejárta előtt megüresedik. Ezen kiegészítés értelmében, ha az elnök alkalmatlanná válik (például, Joe Biden esetében, mentális állapotára tekintettel) az elnöki hivatal betöltésére, két lehetőség áll fenn: A kiegészítés 3. cikke szerint, ha az elnök a Szenátus és a Képviselőház elnökének írásbeli nyilatkozatot küld arról, hogy nem képes ellátni a hivatalából eredő hatásköröket és feladatokat, mindaddig, amíg ellenkező értelmű írásbeli nyilatkozatot nem küld nekik, az alelnök mint megbízott elnök látja el ezeket a hatásköröket és feladatokat. A kiegészítés 4. cikke alapján, amennyiben az alelnök és a kormány többsége vagy a Kongresszus által törvényben meghatározott más testület a Szenátus és a Képviselőház elnökével írásban közli, hogy az elnök nem képes ellátni a hivatalából eredő hatásköröket és feladatokat, az alelnök haladéktalanul átveszi a hivatalból eredő hatásköröket és feladatokat, mint megbízott elnök.
A 4. cikk szerinti esetet követően, ha az elnök a Szenátus és a Képviselőház elnökének írásban nyilatkozik arról, hogy az őt hivatalában akadályozó tényezők elhárultak, az elnök folytatja hivatali hatáskörét és feladatait, kivéve, ha az alelnök és a kormány többsége vagy a Kongresszus által törvényben meghatározott más testület négy napon belül írásban megküldi a Szenátus és a Képviselőház elnökének nyilatkozatát arról, hogy az elnök nem képes ellátni hivatali hatáskörét és feladatait. Ezt követően a Kongresszus dönt a kérdésben, és e célból negyvennyolc órán belül összeül, ha nem ülésezik.
Ha a Kongresszus az utóbbi írásbeli nyilatkozat kézhezvételét követő huszonegy napon belül, vagy ha a Kongresszus nem ülésezik, a Kongresszus összehívását követő huszonegy napon belül a két ház kétharmadának szavazatával megállapítja, hogy az elnök nem képes ellátni hivatalából eredő hatásköröket és kötelességeket, az alelnök továbbra is ellátja azokat, mint megbízott elnök; ellenkező esetben az elnök folytatja hivatalából eredő hatáskörök és kötelességek ellátását.
Jamie Raskin (demokrata) képviselő 2017-ben és 2020-ban is előterjesztette a Presidential Capacity Act nevű, a 25. kiegészítés módosítására irányuló tervezetét, amely létrehozná az Elnöki Hatáskörök és Kötelességek Ellátására Való Alkalmassággal Foglalkozó Független Bizottságot. Így a Kongresszus által felállított bizottság révén is alkalmatlanná lehetne nyilvánítani az elnököt, az alábbi folyamat szerint:
1. A Szenátus és a Képviselőház független orvosokból álló testületet választ a hivatali alkalmatlanság megállapítására. Ez képviselőkből is állhat.
2. A Szenátus és a Képviselőház kritériumokat állapít meg, amelyek alapján a hivatali alkalmatlanságot elbírálják. Például: biztonságban vannak a titkos információk az elnöknél?
3. A Szenátus és a Képviselőház szavaz a kritériumokról és magáról a bizottságról. Nem világos, hogy milyen többségi arányra van szükség, mert erre vonatkozóan soha nem született meg a törvényi megállapítás.
4. A testület úgy dönt, hogy az elnök cselekvőképtelen, és erről négy napon belül tájékoztatja az elnököt.
Amennyiben Joe Bident eltávolítják az elnöki székből a következő választásra is hatással lehet. Hogy ki lesz végül Trump demokrata kihívója, nem lehet tudni, az biztos, hogy az elnök elmozdítása esetén Kamala Harris alelnök lenne a megbízott elnök, aki – jelen állás szerint – vélelmezhető, hogy elindulna a 2024-es elnökválasztáson, az esélyei azonban nem túl jók, a támogatottsága az NBC friss közvélemény-kutatása szerint rendkívül alacsony, a választók csupán 28 százaléka van pozitív véleménnyel róla, míg 53 százalékuk negatívval.
Joe Biden támogatottsága meglehetősen alacsony, az alelnökét pedig, nyilvánvalóan, hozzá kötik a választók. Az 538 (FiveThirtyEight) összesítése szerint Joe Biden elutasítottsága 55,6 százalék, míg a támogatottsága 38,7 százalék. Három éve ez az arány még fordított volt: 53,1 százalék támogatta, az elutasítottsága pedig mindössze 30,2 százalék volt.
A Biden/Trump összesített állás a 270 To Win összesítése szerint 42,4 százalék és 46,2 százalék. A Reuters/Ipsos 2024. január 25-én publikált, országos szintű (1.250 felnőtt amerikai megkérdezésével készült) felmérése szerint, Trump 6 százalékkal vezet Biden előtt. A megkérdezettek 70 százaléka – köztük a demokraták mintegy fele – egyetértett azzal, hogy Bidennek nem kellene újra indulnia az választáson. A felmérésben részt vevők 56 százaléka mondta azt, hogy Trumpnak nem kellene indulnia, köztük a republikánusok csaknem harmada.
Biden kapcsán a választók zöme úgy véli, hogy 81 évesen, már most a valaha volt legidősebb amerikai elnökként, túl öreg a feladathoz. A megkérdezettek háromnegyede értett egyet azzal az állítással, hogy Biden túl öreg a kormányzati munkához, míg ugyanezt a válaszadók fele mondta Trumpról, aki 77 évesen szintén a valaha volt legidősebb amerikai vezetők közé tartozna, ha visszatérne a Fehér Házba. A demokraták alig több mint fele látta Bident túl öregnek, míg a republikánusok egyharmada látta Trumpot így.
A Biden-Harris párosnál jóval nagyobb népszerűségnek örvend Michelle Obama amerikai ügyvéd, Barack Obama volt amerikai elnök felesége, aki az Egyesült Államok 44. és egyben első afroamerikai first ladyje volt 2009 és 2017 között. Michelle Obama a mostani helyzetben megerősíteni látszik a hosszú hónapok óta tartó spekulációkat: a volt demokrata elnök felesége Jay Shetty „On Purpose” podcastjában nyilatkozott a közelgő választásokról, demokratikus aggodalmainak is hangot adva, és feltételezések szerint Obama ezen nyilatkozatai nem csupán alkalmi megjegyzések, hanem már stratégiai lépések részét képezik.
Már 2023 őszén felmerült egy alternatív forgatókönyv, amely szerint Michelle Obama indulna Joe Biden helyett Donald Trump ellen. Ezek a spekulációk most, a 81 éves Biden elnök alkalmassága körüli viták idején újabb lendületet kaptak; egyrészt Obama podcastnyilatkozatait egyesek jelöltségi tervekként értelmezik, másrészt állítólag már jóval régebben foglalkozott a jelöltség gondolatával, amint azt az elmúlt hetekben nyilvánosság elé tárták.
Cindy Adams, az egyik legrangosabb amerikai riporter a New York Postban elárulta, hogy Michelle Obama 2022 nyarán már találkozott néhány nagy fedezeti alap vezérigazgatójával New Yorkban, és akkor állítólag bejelentette: „Indulok, és kérem a támogatásukat”. A Fox News korábbi személyisége és politikai kommentátora, Megyn Kelly szintén mérlegelte a spekulációkat, amelyek szerint Michelle Obama több politikai tehetséggel rendelkezik, mint Joe Biden.
Nem ritka az amerikai történelemben, hogy egy családon belül több elnök(jelölt) is legyen.
Az Adamsek – John Adams (elnök 1797-1801 között) és fia, John Quincy Adams (1825–1829)
A Bush család – George H. W. Bush (1989–1993) és fia, George W. Bush (2001–2009) o 2017-ben, Hillary Clinton győzelme nyomán következett volna be először, hogy férj és feleség is elnök lett – Bill Clinton (1993–2001)
De mégis mi várható Amerikában? Nem egyedi eset, hogy a 25. kiegészítés alkalmazását kérik, a Képviselőház 2021. január 12-én határozatban szólította fel Mike Pence alelnököt Donald Trump elnök elmozdítására a 25. kiegészítésre hivatkozva. A határozatot 223:205 arányban fogadták el a demokrata párti többségű kamarában. A határozat sürgette Pence-t, hogy a kormány többségi szavazatával „nyilvánítsa ki, ami világos a rémült nemzet számára, miszerint az elnök képtelen hivatala teendőit megfelelően ellátni”.
Pence ezt elutasított, így érvelve: „Nem hiszem, hogy egy ilyen lépés országunk érdekét szolgálná, vagy összhangban lenne alkotmányunkkal.” Trump akkor azt mondta, „a felmentés alkotmányos lehetősége nem jelent rá veszélyt, viszont kísérteni fogja Joe Biden megválasztott elnököt”. A déli határfalnál tett látogatása során az akkori elnök az ügy kapcsán megjegyezte: „Ahogy a mondás tartja, légy óvatos kívánságaiddal!”
Ha Joe Bident alkalmatlannak nyilvánítják, az alelnök, aki jelenleg Kamala Harris, teljes hatáskörrel átveszi az elnöki hivatalt. Ilyen döntésre, vélhetően, csak komoly mérlegelés után kerülhet sor, ha a meghatározó demokrata politikusok úgy látják, hogy Joe Bidennel egyértelműen csak veszíthetnek, és jobbnak látják a választások előtt bő fél évvel félreállítani a regnáló elnököt.
Ha alkalmatlanná nyilvánítanák Joe Bident, az, egyrészt, történelmi léptékű döntés lenne, hiszen ilyenre még nem volt példa az USA történetében, másrészt, egy komoly beismerés a demokrata oldalról azt illetően, hogy a republikánusok és számos jobboldali szereplő kritikája, miszerint az elnök mentális állapota nem teszi őt alkalmassá a hivatala betöltésére, megalapozott és valós volt. Ez egyúttal annak is a beismerése lenne, hogy az amerikai adminisztráció irányítása és súlyos nemzetközi hatással bíró döntések meghozatala mögött formálisan Joe Biden, valójában azonban az alelnöke és az ún. háttérhatalom áll.
