Ez azt mutatja, hogy az EU hamarosan felzárkózik az Egyesült Államokhoz. Január 15-ig az európai országok 88,7 milliárd eurót különítettek el, szemben az Egyesült Államok 66,1 milliárd eurójával .
A katonai segélyek terén az Egyesült Államok még mindig vezet, 43,2 milliárd euróval, ami alig több mint 2 milliárd euróval több, mint az európai országoké. A washingtoni segítség azonban lassul: A tavalyi év első felében az Egyesült Államok átlagosan havi 2,8 milliárd eurót adott, de 2023 második felében már csak havi 470 millió eurót volt.
A mérleg még rosszabb lehet, ha Donald Trumpot novemberben újraválasztják amerikai elnöknek.
„Európának legalább meg kell dupláznia jelenlegi katonai támogatási erőfeszítéseit abban az esetben, ha az Egyesült Államok nem nyújt további támogatást” – mondta Christoph Trebesch, aki az agytrösztnek a szövetségesek – köztük az uniós országok és a G7-tagok – által Ukrajnának nyújtott katonai, pénzügyi és humanitárius segélyekkel foglalkozó adatbázisának vezetője.
A Kieli Intézet adatai „durva eltéréseket” mutatnak az európai országok között is.
Franciaország, amely Európa egyik legnagyobb hadiipari komplexumával rendelkezik, messze lemaradt. Az intézet megállapította, hogy a francia kötelezettségvállalások – az adott és ígért segélyek – 635 millió eurót tettek ki, míg Németországé 17,7 milliárd eurót, ami az Egyesült Államok után a második helyen áll.
Pénteken Olaf Scholz német kancellár újabb 1,1 milliárd eurós katonai támogatási csomagot ígért Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
A többi nagy kezdeti adományozótól, például az Egyesült Királyságtól és Lengyelországtól érkező támogatás az elmúlt egy év során szintén lelassult.
Franciaország azzal érvel, hogy olyan létfontosságú rendszereket küld, mint a nagy hatótávolságú SCALP-EG cirkálórakéták, és ezt már azelőtt megtette, hogy az Egyesült Államok elküldte volna saját ATACMS rakétáit.
Trebesch hozzátéve, hogy olyan országok, mint Dánia és Észtország a GDP több mint 2 százalékát küldik Ukrajnának, míg Franciaország és Olaszország ennek töredékét.
Egy francia parlamenti számítás szerint Franciaország 1,7 milliárd eurót különített el. De még ha ez a szám helyes is, „ez nem sokat változtatna a nagyobb képen” – fűzte hozzá.
Akárhogy is Trebesch szerint Kijev szövetségesei többet kell, hogy adjanak.
De még ha Amerika el is marad, az európai országok elég gazdagok ahhoz, hogy továbbra is segítsék Ukrajnát – mondta Trebesch.
„Ez kihívás, de végső soron politikai akarat kérdése” – mondta. „Az uniós országok a világ leggazdagabbjai közé tartoznak, és eddig még 2021 GDP-jük 1 százalékát sem fordították Ukrajna támogatására”.
