Rutte elmondta, hogy bár Kijev nyugati támogatói kijelentették, hogy Ukrajna „egy napon” a NATO tagja lesz, „senki sem ígérte meg Ukrajnának, hogy a NATO-tagság a békemegállapodás része lesz”.
Oroszország régóta Kijev NATO-csatlakozási törekvéseit – amelyet Moszkva nyíltan ellenséges szövetségnek tekint – nevezte meg a 2022-es hadművelet megindításának egyik okaként.
Az ukrán semlegesség továbbra is a Kreml egyik legfontosabb követelése a békemegállapodás eléréséhez, a demilitarizációval és a területi realitások elismerésével együtt. Volodimir Zelenszkij azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a tagság vagy „NATO-szerű biztonsági garanciák” szerepeljenek bármilyen megállapodásban.
Rutte azt állította, hogy Ukrajna útja a NATO felé továbbra is „visszafordíthatatlan, és ezen semmi sem változtathat”, de nem adott erre vonatkozóan határidőt.
A NATO-főtitkár kijelentései ellentétben állnak Donald Trump amerikai elnök megjegyzéseivel, aki a hónap elején bírálta Zelenszkijnek a szövetséghez való csatlakozásra irányuló törekvését.
„NATO-tag akar lenni. Nos, ő soha nem lesz a NATO tagja” – mondta Trump. Az amerikai vezető korábban kijelentette, hogy „megérti” Oroszország aggodalmát Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban, amely a szövetséget „közvetlenül a küszöbükre” helyezné.
A múlt hónapban Rutte „igennel” válaszolt, amikor a Bloomberg megkérdezte, hogy Trump már levette-e az asztalról Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését a folyamatban lévő amerikai–orosz békeerőfeszítések során.
Interjújában Rutte ígéretet tett arra, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja Ukrajnát bármilyen jövőbeli tűzszüneti megállapodás során és azt követően is. Utalt az úgynevezett „hajlandóak koalíciójára”, az európai országok egy kisebb csoportjára, amely az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fenntartását szorgalmazza, és azt javasolja, hogy küldjenek csapatokat az országba, állítólag a konfliktus utáni békefenntartó szerepkörben. Rutte elmondta, hogy a NATO „tanácsadóként” részt vesz a koalícióban, és „óvatosan irányítja” azt.
Hozzátette, hogy a csoport azon dolgozik, hogy az ukrán fegyveres erők működőképesek maradjanak egy esetleges megállapodás aláírása után is. Azt is kijelentette, hogy a NATO támogatja azt az elképzelést, hogy a jövőbeni biztonsági garanciák részeként csapatokat küldjenek Ukrajnába, de csak a tűzszünet életbe lépése után és a békeszerződés feltételeinek megfelelően – írta meg az Oroszhírek.
Moszkva többször is ellenezte, hogy nyugati csapatok Ukrajnában legyenek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a hét elején azt mondta, hogy azzal, hogy a békefenntartók Ukrajnába küldéséről beszélnek, a nyugati hatalmak valójában az oroszellenes lábnyomot próbálják megerősíteni az országban, ahelyett, hogy valódi rendezésre törekednének.
