
Joseph N. Laplante, a New Hampshire-i szövetségi körzet bírája egyelőre csak a múlt héti Seattle-ben és Marylandben hozott hasonló határozatokra hivatkozott, részletes indokolást későbbre ígéret. Egyébként pedig azt mondta, hogy nem győzték meg a Trump-adminisztráció jogászainak érvei.
Érdemes megjegyezni: Laplante-t a szintén republikánus Bush elnök nevezte ki szövetségi bíróvá, nem baloldali.
A Polgári Szabadságjogok Amerikai Uniója (ACLU) által benyújtott kereset szerint Trump végrehajtási rendelete sérti az alkotmányt, és „megpróbálja aláásni az egyik legfontosabb amerikai alkotmányos értéket”.
Ezzel szemben a szövetségi kormány azt állítja, hogy a nem-állampolgárok gyermekei nincsenek „alávetve az Egyesült Államok joghatóságának”, márpedig az alkotmány vonatkozó passzusa ehhez (is) köti az állampolgárság megadását.
Republikánus bírók lázadása
A La Jornada szerint eddig legalább kilenc keresetet nyújtottak be különböző bíróságokra a születési jogon járó állampolgárság védelmében.
Seattle-ben négy tagállam fordult bírósághoz, és John C. Coughenour bíró a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Trump adminisztrációja megpróbálja figyelmen kívül hagyni az alkotmányt.
„A jogállamiság, mint ő mondja, valami, amit figyelmen kívül lehet hagyni, akár politikai, akár személyes számításból”, mondta Coughenour, akit a republikánus Ronald Reagan, a jelenlegi elnök egyik példaképe nevezett ki. „Ebben [a helyzetben] a bíróságban és az én felügyeletem alatt a jogállamiság egy fénylő világítótorony, amit követni fogok.”
Egy másik szövetségi bíró Marylandben szintén blokkolta Trump rendeletét. Azt a keresetet bevándorlói jogokat védő csoportok és várandós nők nyújtották be, akárcsak a fent említett New Hampshire-it.
Egy bostoni szövetségi bíró is meghallgatta a múlt héten tizennyolc állam keresetét. Figyelemre méltó, hogy a demokrata Leo Sorokin bíró nem hozott azonnal döntés.
Az Egyesült Államok azon mintegy 30 ország között van, ahol eddig elismerték a születési jogon járó állampolgárságot, a jus soli elvét, vagyis a „föld jogát”.