A szöveg kiemeli, hogy Brazília 2025-ben két jelentős felelősséget vállal: a BRICS elnöksége mellett Belém (PA) ad otthont az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (COP-30), egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai feszültségek mélyülnek, és kihívást jelentenek a jelenlegi törékeny multilaterális rend számára.
„Tavaly a G20 brazíliai elnöksége bebizonyította, hogy lehetséges konszenzusra jutni a globális kihívások leküzdése érdekében. Most eljött az idő, hogy a BRICS megerősítse elkötelezettségét egy multipoláris világ és az országok közötti kevésbé aszimmetrikus kapcsolatok kialakítása iránt” – áll a közleményben.
A csoport csütörtökön virtuálisan ülést tartott, amelyen a klímaválság és a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól tárgyaltak a részvevők. Maíra Lacerda, a Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium Nemzetközi Tanácsadói Osztályának vezetője szerint a vitákat a BRICS-országok közötti együttműködés megerősítése vezérelte, összhangban Brazília BRICS-elnökségének jelmondatával.
„Luiz Inácio Lula da Silva elnök kiemelte a BRICS-ben rejlő lehetőségeket olyan megoldások kidolgozására, amelyekre a világnak nagy szüksége van. Minden eddiginél fontosabb a kollektív képesség a diplomácia révén történő tárgyalásra és a konfliktusok megoldására. Csoportunk mindenki felé nyitott párbeszédet folytat, és élen jár a globális kormányzás reformját szorgalmazók között” – áll a közleményben.
A BRICS valutája
Trump csütörtökön kijelentette, hogy „a BRICS meghalt”. Az amerikai elnök és a csoport közötti fő nézeteltérés a BRICS saját valutájának létrehozására irányuló szándékából fakad. Egy újságíróknak adott nyilatkozatában az amerikai elnök azt mondta, hogy ha a blokk megpróbálja csökkenteni a dollár szerepét a kereskedelemben, 100%-os vámokat fog kivetni az érintett országok termékeire. – Utána majd könyörögni fognak nekünk. A BRICS abban a pillanatban meghalt, amikor ezt kimondtam – jelentette ki.
A BRICS közleménye hangsúlyozza, hogy Brazília elnöksége „folytatja az együttműködés erősítésére irányuló erőfeszítéseket a helyi fizetési eszközök használatának fejlesztése érdekében, amelyek megkönnyítik a kereskedelmet és a befektetéseket, kihasználva a hozzáférhetőbb, átláthatóbb, biztonságosabb és inkluzívabb fizetési rendszereket a BRICS-tagok között”. Emellett a kereskedelem megkönnyítésére irányuló intézkedések, például a szabályozási együttműködés, hozzájárulhatnak a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok bővítéséhez.
Környezetvédelmi menetrend
A csoport pénzügyi javaslatai kapcsán a közlemény kiemeli annak szándékát, hogy „támogassa a klímafinanszírozási menetrendet”, elősegítve az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) és a Párizsi Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítását.
Trump hivatalba lépése után, 2025 januárjában bejelentette az Egyesült Államok kilépését a Párizsi Egyezményből, ami teret adhat a Globális Dél vezető szerepének ezen a területen.
A BRICS-közlemény hangsúlyozza, hogy a COP-30 során Belémben a világ vezetőinek „erkölcsi kötelességük lesz áthidalni a szakadékot az ambíciók és a finanszírozás között a klímaválság kezelésében”.
„Egy új éghajlat-politikai vezetés, amely a globális szolidaritáson alapul, segíthet az emberiségnek egy hatékony és igazságos válasz kialakításában a klímaváltozásra. A BRICS országai együtt képesek megújult mozgósítást elérni, amely ambiciózus eredményeket hozhat a COP-30 számára, miközben nem feledkeznek meg a 2030-as Fenntartható Fejlődési Menetrend céljairól és alapelveiről” – áll a dokumentumban.
Egészségügy
A BRICS közleménye kiemeli a csoport szerepét az egészségügyi együttműködés területén is, „határokon átnyúló összehangolt intézkedések” révén. Ismert, az Egyesült Államok kormánya bejelentette kilépését az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), amelyet az új adminisztrációnak lekötelezett más vezetők, például az argentin elnök, Javier Milei is támogattak.
A BRICS egészségügyi tevékenysége a „elhanyagolt trópusi betegségek és a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó betegségek elleni küzdelemre” összpontosít, amelyek jellemzően a szegénységhez, egyenlőtlenséghez és nem megfelelő életkörülményekhez kapcsolódnak.
„A Globális Dél együttműködése elengedhetetlen a kutatásba és a gyógyszerek, valamint vakcinák gyártásába történő beruházások növeléséhez. A WHO adatai szerint körülbelül 1 milliárd embert érintenek az elhanyagolt trópusi betegségek, és a tuberkulózisos esetek mintegy 40%-a a BRICS-országokban fordul elő” – áll a dokumentumban.
