„Európának tervet kell készítenie Oroszország megfékezésére, miután az ukrajnai konfliktus véget ér” – fogalmazott Keir Starmer brit miniszterelnök a The New York Timesnak adott interjújában.
Szavai szerint Európának vezető szerepet kell játszania abban, hogy Ukrajnának „erős biztonsági garanciákat” nyújtson.
„Nem bízom Putyinban, ezért bizonyos fokú óvatossággal kezelek mindent, amit mond. Tudjuk, mi történik, ha nem lesz biztonsági megállapodás, vagyis egy idő után felbontja az megállapodást” – mondta a brit miniszterelnök.
A Kreml paradoxnak nevezte Európa hozzáállását az ukrajnai konfliktus rendezéséhez. Ezt Dmitrij Peszkov orosz elnök sajtótitkára mondta a „Moszkva. Kreml. Putyin” című műsorban.
„A helyzet valóban paradox. Egyrészt Európának feltétlenül érdekeltnek kell lennie a békében, ehelyett azonban most a háborúról beszél, és arról, hogyan militarizálja magát” – mondta a Kreml szóvivője.
Európai terv
Március elején Keir Starmer és Emmanuel Macron francia elnök bemutatta saját tervét az ukrajnai tűzszünetről. Macron akkor úgy fogalmazott, hogy amennyiben Moszkva és Washington megállapodásra jutna, az orosz fél demilitarizálással próbálná „megalázni” Kijevet.
Starmer és Macron terve „levegőben, tengeren és az energetikai infrastruktúrában” harmincnapos tűzszünetet írt elő.
Az európai csapatok békefenntartóként való bevetését ugyanakkor csak a második szakaszban tervezik – hangsúlyozta Macron.
A Bloomberg később arról számolt be, hogy Starmer és Macron 37 országot próbált bevonzani egy olyan államkoalíció létrehozására, amely hajlandó békefenntartókat telepíteni Ukrajnába, és biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek.
A Financial Times arról számolt be, hogy a koalíciós ülésen Starmer a hangsúlyt a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről arra helyezte, hogy több időt szenteljen az esetleges légi és tengeri akcióknak.
A The Telegraph értesülései szerint Starmer kifejtette, hogy a koalíció katonai tervezése több területre oszlik, többek között légi, szárazföldi és a határterületre. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának nem kell leváltania az ukrán csapatokat, hanem csak az önvédelemben kell segítenie. Szóba került az a lehetőség is, hogy brit Typhoon vagy F–35-ös vadászgépeket küldjenek a potenciális küldetés fedezésére.
Starmer ugyanakkor elismerte, hogy egyelőre nincsenek egyértelmű jelek a békefenntartó erők számára szükséges amerikai katonai támogatásról. Macron azt is javasolta, hogy fontolják meg egy alternatív békefenntartók küldését az ENSZ égisze alá.
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva nem lát lehetőséget a kompromisszumra az európai békefenntartók ukrajnai telepítésének ügyében. Lavrov szerint egy ilyen lépés lehetővé teszi a nyugati országok számára, hogy megtagadják a békés rendezésben való részvételt, mivel ezekkel a csapatokkal támogatják az ukrán fegyveres erők katonai akcióit.
Ennek ellenére Starmer március 20-án kijelentette, hogy a „békefenntartók” ukrajnai bevetésének időzítése egyre „világosabb”. A Nagy-Britannia és Franciaország vezette koalíció terve „műveleti fázisba” lépett – mondta.
A koalíció új csúcstalálkozójára március 27-én kerül sor – jelentette be Macron elnök .
