Nagy Áron
2025. március 25. kedd. 16:10
– A március 24-i orosz–amerikai tárgyalás Rijádban technikai megbeszélésnek indult, de végül 12 órásra nyúlt. Ez azt jelenti, hogy jutottak valamire a felek?
– Semmi nem szivárgott ki, az újságírókat elküldték, de ez teljesen logikus. Az amerikai és orosz álláspont az, hogy majd ők ketten a globális kérdésekről megállapodnak, ebbe beletartozik Ukrajna is. De amíg az amerikai–ukrán tárgyalások lényege az volt, hogy Ukrajnáról tárgyaltak – mert másról nem lehet –, itt megtárgyalták a Közel-Keletet, a Közép-Keletet, a Száhel-térséget, rengeteg dolgot. Tehát teljesen más a súlya egy amerikai–orosz, mint egy amerikai–ukrán tárgyalásnak. De semmi konkrétumot senki nem hoz nyilvánosságra, mert nem az a cél, hogy a világ közvéleményét tájékoztassák, hanem az, hogy végre megállapodjanak.
– Miközben zajlottak a tárgyalások, Trumpnak volt egy megjegyzése az ukrán atomerőművek amerikai kézbe vételéről. Kicsit az embernek az az érzése, hogy Ukrajna felosztása zajlik most.
– Trump egyértelművé tette, hogy rengeteg anyagi követelése van Ukrajnával szemben, hiszen Ukrajna abszolút el van adósodva az USA felé. Esélye sincs, hogy a tartozásait visszafizesse. Ennek keretében mondta, hogy igényt tart az ukrajnai ritkafémekre. A probléma az, hogy erről pár héttel ezelőtt Ukrajna már megállapodott Nagy-Britanniával. Macron bejelentette egy hete, hogy ő is igényt tart az ukrán ritkafémekre. Trump válasza az volt, hogy igényt tart az ukrán atomerőművekre is. Erre Zelenszkij közölte, hogy ezek állami kézben vannak. De Trump nem azt kérdezte, kinek a kezében van, hanem azt mondta: igényt tart rá. És a trumpi logika az, hogy ami amerikai kézen van, azt nem fogja orosz támadás érni. Nyilván Trump egy étlapot sorolt föl, mint mindig, és meglátjuk, hogy ezek közül miben lesz megállapodás.
– Említette, hogy az oroszok sok mindenről beszéltek az amerikaiakkal, nyilvánvaló, hogy napirendre került a Közel-Kelet is. Az amerikai katonai mozgások erősödnek, Jement bombázzák, Irán legalábbis közvetve tárgyalókészséget mutat. Eszkaláció felé tartunk?
– A Közel-Keleten a tökéletes eszkaláció felé tartunk. Bidennek rengeteg fenntartása volt az izraeli politikával szemben, Trump viszont egyértelműen támogatja. Libanon déli részét rendszeresen bombázzák az izraeliek, kihasználják, hogy a szír hatalom katonailag még gyenge, Szíriával szemben is gyakran föllépnek. Most katonai erőt alkalmaztak többször a Gázai övezetben. Gázáról már megállapodást akar kötni Egyiptom, Jordánia és három arab, Perzsa-öböl menti ország, aminek a lényege az lenne, hogy a gázai palesztinoknak ne kelljen elhagyniuk Gázát az újjáépítés idején.
Izrael létrehozott egy szervezetet a gázai kitelepítések végrehajtására. Látszik a két fél közötti stratégiai különbség. Az is látszik, hogy az oroszok a Közel-Kelet belső gyűrűjéből kiszorulóban vannak, teret nyert az Egyesült Államok és Izrael. De az is világos, hogy Szíria mögött ott áll Törökország, és fenntartás nélkül támogatja a szír politikát.
