Sütő-Nagy Zsolt
2025. január 8. szerda. 15:33
Azt is mondhatjuk, hogy Magyarország határozottan felértékelődött a Biden-adminisztráció szemében, ha halaszthatatlanul fontosnak érezték, hogy távozásuk előtt még a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjével szemben szankciókat hozzon az amerikai pénzügyminisztérium.
„A döntés célja, hogy taposóaknákat hagyjanak maguk mögött, és amit nem tudtak elérni a guruló dollárokkal vagy David Pressman nagykövet fellépéseivel, azt egy ilyen intézkedéssel nyomatékosítsák” – fogalmazott Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
A január 20-án hivatalba lépő új elnök, Donald Trump Magyarországgal kapcsolatos pozitív politikájára aligha lesz hatással ez a lépés, amelyet az is jelez, hogy a Pressmant a nagyköveti tisztségben várhatóan váltó Bryan E. Leib amerikai politikai elemző szerint David Pressman szégyent hozott az amerikai diplomáciára, Rogán szankciós listára helyezésével.
„Ez egy üzenet, amivel azt kívánják megmutatni, hogy távozóban is van erejük. Nem csupán Magyarországnak szól az üzenet, hanem minden más országnak is, ahol jobboldali, szuverenista kormány alakul, mint most Ausztriában, hogy ne feledjék, a globalista világ akkor sem tűnik el, ha most új elnöke lesz Amerikának, mert ők már készülnek a visszatérésre.
Az intézkedés abban az értelemben nem meglepő, hogy korábban már több olyan döntést hozott a demokrata vezetés, amely megnehezítette az amerikai–magyar kapcsolatokat.
Feltehetően egy csomagban fognak megállapodni, amelyben a vízumkérdés, az adóztatási anomáliák, és más ügyek mellett ez is szerepelhet, de ez nem automatizmus, mert Amerika semmit nem ad ingyen. Ugyanakkor mostantól jószándék lesz, szemben az eddigi bideni adminisztrációval. Trumpékkal várhatóan könnyebb lesz megegyezni a korábbi vitát okozó kérdésekről” – tette hozzá az elemző.
Európai szemmel azért is furcsa a távozó adminisztráció döntése, mert a kontinens bevett politikai gyakorlata szerint a választásokat elbukó kormány már lényegében ügyvezetőként működik, és nem hoz olyan döntéseket, amelyekkel utódja helyzetét nehezíti meg.
„Amerikában nem így van, az elnök és az adminisztrációja még teljes jogkörrel rendelkezik, bármiről dönthet, amihez nem kell kongresszusi vagy szenátusi ellenjegyzés. Azt nem hiszem, hogy az utolsó napokra még további meglepetéseket tartogatnak. Amit lehetett, azt megtették; kitoltak nyolcszázmillió dollárt még Ukrajnának, Biden kegyelmet adott a fiának, kitüntették Hillary Clintont és Soros Györgyöt. Bőven elég ez a lista, nem hiszem, hogy érdemi lépésekkel még bővülni fog” – foglalta össze az intézkedéssorozatot Kiszelly Zoltán.
Írta a Magyar Hírlap
