Mint a cikkben jelezték, ez a döntés jelentős változást jelent az Egyesült Államok külpolitikájában. A Fehér Ház vezetője két hónappal az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump hivatalba lépése előtt hozta meg, aki korábban bejelentette, hogy korlátozni kívánja az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Mint a tisztviselők pontosítják, Biden lépése a észak-koreai erők állítólagos Kurszki térségbeli jelenlétéről szóló információkkal függ össze. A lap hangsúlyozza, hogy ez „az ukrán hadsereg védelmének megerősítésének szükségességét okozta”.
Július közepén a Pentagon közölte, hogy az Egyesült Államok nem engedélyezi a kijevi rezsimnek, hogy amerikai ATACMS műveleti taktikai rakétákat használjon Oroszország elleni „mélységi” csapásokhoz, de ez változhat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megjegyezte, hogy a szövetség egyes országai, köztük az Egyesült Királyság, kezdetben „minden korlátozás nélkül” szállítottak fegyvereket Kijevnek.
Vlagyimir Putyin szerint a NATO-országok nemcsak arról tárgyalnak, hogy az ukrán erők nagy hatótávolságú fegyvereket használhat, hanem arról is, hogy közvetlenül részt vegyenek az ukrajnai konfliktusban.
Oroszország területét drónokkal és más eszközökkel támadják. Amikor a nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú precíziós fegyverek használatáról van szó, meg kell érteni, hogy az ilyen műveletek a szövetségi országok hadseregének részvételével történnek, mivel csak ők adhatnak be repülési feladatokat a rakétarendszerekbe – magyarázta az orosz elnök.
A Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfrontációban jelentősen megváltoztatja annak lényegét, és azt jelenti, hogy a NATO-tagok – az USA, az európai országok – háborúban állnak Oroszországgal. Moszkva az őt fenyegető veszélyek alapján fog döntéseket hozni – mutatott rá Putyin.
Írta a Magyar Hírlap
