– A budapesti nyilatkozat az állam- és kormányfők egyhangú döntése alapján kifejezi az elkötelezettségüket az unió versenyképességének erősítése iránt, és az Európai Tanács folyamatos ellenőrzése és monitoring tevékenysége mellett felhívja az EU valamennyi intézményét, hogy az elkövetkező öt évben ezt a célkitűzést helyezzék tevékenységük középpontjába – fogalmazott.
A másik történelmi jelentőségű döntés Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagsága 2025. január elsejétől, ami egy több mint 10 éve húzódó folyamat lezárását jelenti.
A magyar elnökségnek célkitűzése volt, hogy az unió bővítése „objektív, hiteles és érdemalapú folyamat” maradjon. Ennek jegyében kezdte újra a három éve megrekedt tárgyalást a Nyugat-Balkán országaival.
– Két és fél évig egyetlen egy csatlakozási fejezet megnyitására vagy lezárására sem került sor. Ehhez képest a magyar elnökség alatt három kormányközi konferenciát tudtunk szervezni – ilyen utoljára 2017-ben történt –, és az érintettek esetében több klaszter megnyitása, illetve lezárása is megtörtént, illetve hamarosan megtörténhet – mutatott rá.
– A magyar elnökség többszörös válsághelyzetben, egy átmeneti intézményi időszakban, komoly politikai ellenszélben és a lojális együttműködéssel össze nem egyeztethető intézményi obstrukció mellett dolgozott, és – ennek ellenére vagy talán éppen ezért – sikerült a történelmi döntéseket tető alá hozni – szögezte le a tárcavezető.
Stratégiai jelentőségű szakpolitikai döntések is születtek. Ilyen a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatos miniszteri nyilatkozat, ami az Európai Unió történetében szintén egyedülálló. De a magyar elnökség el tudott fogadni egyhangúsággal olyan stratégiai iránymutatásokat is, amelyek például a migrációs válság kezelésében jelölnek ki új irányokat.
December 31-ével véget ért magyar uniós elnökség programjából Bóka János szerint kiemelkedett a november 7-i és 8-i „iker csúcstalálkozó”: az Európai Politikai Közösség ötödik csúcstalálkozója, valamint az Európai Tanács informális ülése. Ez Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye volt. Ezek után felsorolta, mennyi és milyen különböző szintű és összeállítású találkozót szerveztek, és hogy ezeken milyen eredményeket sikerült elérni. S ezt a sort folytatta, részletezte később Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is.
– Nagyon fontos, hogy ezeket a kezdeményezéseket és ezeket a vitákat a jelenlegi lengyel uniós elnökség továbbvigye és jól menedzselje. Sajnos az első tapasztalatok e tekintetben nem jók, a lengyel elnökség nem indult jól. Úgy tűnik, hogy a lengyel kormány nem érzi szükségesnek azt, hogy a tagállami és az elnökségi szerepet szétválassza. Nemcsak kétoldalú, hanem belső politikai konfliktusait is belekeveri az elnökségi munkába – jegyezte meg Bóka János.
Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter
Fotó: MH/Török Péter
A miniszter úgy fogalmazott: „Azt látom, hogy a lengyel elnökség sok mindennel foglalkozik, amivel nem kellene, ugyanakkor sok mindennel nem foglalkozik, amivel kellene. Úgy indult, mint egy mirelitelnökség, amit ki kellene venni a mélyhűtőből, és berakni egy kicsit a mikróba felmelegíteni, hogy fogyasztható legyen.”
A jövőről szólva azt mondta, 2025-től azt várják, hogy az átmenet után a változás éve lesz. A változás szükségességét a magyar elnökség bebizonyította, a változás lehetséges is, és sürgetőleg hat az amerikai elnökválasztás eredményére.
– Hogyha az unió egyes tagállamainak belpolitikai fejleményeire gondolok, akkor azt látom, hogy az a csillagzat, ami alatt 2025-ben beköszöntött, az lényegesen kedvezőbb, mint 2024 – mondta.
A változás viszont – folytatta – természetesen nem fog magától bekövetkezni, „annál is inkább, mert az unió intézményeit vezető meghatározó személyek, például a Bizottság elnöke, vagy az Európai Parlament néppárti frakciójának a vezetője, ugyanazok a személyek, akik meghatározó politikai felelősséget viselnek az elmúlt öt év elhibázott döntéseiért, nem világos, hogy ők képesek és alkalmasak-e egy ilyen változás lemenedzselésére”.
Ebből az következik szerinte, hogy a változást a tagállamoknak – többek között Magyarországnak – kell kikényszeríteniük, adott esetben konfliktust is vállalva az uniós intézményekkel.
– Ezekre a konfliktusokra számítunk Brüsszelben is és Magyarországon is. Természetesen nemcsak mi vagyunk jelen Brüsszelben, hanem Brüsszel is jelen van Magyarországon, ennek megfelelően ezek a konfliktusok Magyarországon is érezhetőek lesznek – utalt talán a Tisza Pártra. – Az én megítélésem szerint ez az egyre élesedő konfliktus fogja jellemezni 2025-öt. Ez a konfliktus a változás érdekében egy valódi európai alternatíva érdekében zajlik – tette hozzá.
