Látványos bővülés Obama utolsó éveiben
A magyar–amerikai külkereskedelmi forgalom 2014 és 2016 között meredeken nőtt. A teljes forgalom 2014-ben még csak 4,47 milliárd euró volt, 2016-ra ez 4,97 milliárdra emelkedett. A kivitel 2,97-ről 3,19 milliárdra, a behozatal 1,5-ről 1,78 milliárd euróra emelkedett.
A külkereskedelmi egyenleg hazai szempontból kifejezetten jól alakult: a magyar aktívum 2014 és 2016 között rendre 1410–1689 millió euró körül alakult. Ez az időszak Barack Obama második ciklusának végére esett, amikor a transzatlanti kapcsolatok stabilak voltak, a gazdasági környezet pedig kedvező.
Trump: jelentős visszaesés az aktívumban
Donald Trump hivatalba lépése után a kétoldalú kereskedelem dinamikája megtorpant. A teljes külkereskedelmi forgalom 2017 és 2020 között alig nőtt – 4,83 milliárdról 5,18 milliárdra –, miközben a magyar külkereskedelmi aktívum drasztikusan csökkent.
2017-ben az aktívum még 860 millió euró volt, 2018-ban 1182 millió, 2019-ben viszont már csak 888 millió, 2020-ban pedig 1090 millió euró. Ez több mint 30 százalékos visszaesés a 2015-ös csúcshoz képest, amikor a többlet meghaladta az 1550 milliót.
A Trump-adminisztráció protekcionista fordulata és vámháborús politikája – különösen az alumínium- és acéltermékekre kivetett vámok – az EU-t, így Magyarországot is érintették. Az amerikai gazdaság visszafogása, a globális láncok akadozása, majd a világjárvány hatása szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az export stagnált, az aktívum pedig visszaesett.
Biden: rekordszintű eredmény a válságok ellenére
A 2021-ben hivatalba lépő Joe Biden elnöksége alatt a kereskedelmi forgalom ismét erőteljesen bővült, miközben a magyar külkereskedelmi többlet megháromszorozódott Trump időszakához képest.
- 2021: aktívum 1009 millió €
- 2022: 2209 millió €
- 2023: 2725 millió €
- 2024: 3281 millió €
Ez minden korábbi értéket meghalad. A teljes forgalom 2021-ben 5,97 milliárd euró volt, 2024-ben pedig már 7,28 milliárd. A kivitel és a behozatal is nőtt, dacára annak, hogy a két ország kapcsolatai politikai értelemben mélypontra jutottak.
Noha Biden nem vonta vissza Trump összes vámintézkedését – különösen Kína esetében –, az EU-val szembeni kapcsolatok stabilizálódtak, és ez közvetlenül is éreztette hatását a magyar–amerikai relációban.
2024: újabb rekord és a baljós árnyak
Tavaly a kétoldalú külkereskedelmi forgalom új csúcsot döntött: 5945 millió euró kivitel és 2663 millió euró behozatal mellett 3281 millió eurós aktívummal zárt az év. De jött Trump, akinek az első ciklusából kiindulva valószínűsíteni lehetett, hogy ez a bővülés a következő években nem lesz fenntartható.
És tényleg! A republikánus elnök április 3-án újabb globális vámemeléseket jelentett be, amelyek az EU-t – így Magyarországot is – közvetlenül érintik. A vámok különösen az autóipart és a gépipart sújtják, amelyek a magyar kivitel jelentős részét teszik ki, és hazánk az első ciklushoz hasonlóan most sem kapott felmentést az intézkedések alól.
Össztűz mindenre, ami Magyarországnak fontos
Itt érdemes tenni egy kitérőt, és megemlíteni, hogy Marco Rubio, Trump külügyminisztere néhány napja a balti kollégáival folytatott megbeszélésén világossá tette: az Egyesült Államok számára nem elfogadható, ha az európai országok fegyverkezése nem amerikai beszállítókra épül.
A magyar kormány az elmúlt években kiemelt hangsúlyt helyezett a hadiipari fejlesztésekre, és szorgalmazója volt az európai védelmi képességek megerősítésének, hiszen abból profitálhat az ország.
Rubio fenyegetéséből viszont az következik, hogy ha az EU döntően európai beszállítókra akar támaszkodni, azzal újabb amerikai büntetőintézkedéseket kockáztat. Ha nem, akkor meg elmarad a gazdasági haszon egy része, amit a védelmi kiadások növekedése hozhatna. Magyarország mindkét esetben rosszul járhat.
És akkor arra még ki sem tértünk, hogy Donald Trump kijelentette: ha Oroszország nem köt záros határidőn belül tűzszünetet Ukrajnával, célba veszi a föderáció energiaexportját, a vásárlókat sem kímélve…
A barátság nem számít, kizárólag a haszon
Figyelemre méltó az is, hogy dacára az argentin elnök, Javier Milei és Donald Trump szoros kapcsolatának, és a két ország közötti ideológiai összhangnak, az Egyesült Államok most mégis feltételeket szabott Argentínának a Nemzetközi Valutaalappal kötendő új és létszükségletű megállapodás jóváhagyásához.
Washington elvárása az, hogy Buenos Aires szüntesse meg a pénzügyi együttműködését az egyik legfontosabb partnerével, Kínával – különben nincs amerikai támogatás. Tehát a republikánus kormányzat nem érte be annyival, hogy Argentína lazított a Pekinghez fűződő kapcsolatain, és lemondott a BRICS-tagságról.
Ez mutatja, hogy Donald Trump „barátsága” önmagában nem garantál mentességet a nyomásgyakorlástól – és hogy a szövetségeseitől is elvárja: a saját nemzetgazdasági érdekeikkel szemben nekik is Amerika legyen az első.
