Trump sikerei az elmúlt két előválasztáson
Donald Trump Iowában és New Hampshire-ben is nyerni tudott. Az amerikai republikánusok két nagyon különböző típusa jelent meg az iowai és a New Hampshire-i előválasztáson. Trump a szavazatok több, mint felét megnyerte Iowa államban, ahol a republikánus választók 61 százaléka úgy gondolja, hogy az abortuszok zömét, vagy akár teljes egészében be kellene tiltani országszerte és New Hampshire-ben is, ahol a republikánus előválasztáson részt vevők 67 százaléka ellenzi az abortusz betiltását.
New Hampshire-ben a republikánus előválasztáson szavazóknak csak alig több, mint egyharmada mondta azt, hogy a MAGA-mozgalomhoz tartozik, utalva a Trump által 2016-ban népszerűsített Make America Great Again szlogenre. Iowában ezt az előválasztáson részt vevők mintegy fele jelentette ki.
Iowában a republikánusok egyharmada szerint Trump nem lenne alkalmas a hivatalra, ha elítélik, New Hampshire-ben az előválasztók 42 százaléka vélekedik így.
Az Iowa-beli előválasztási eredmények szerint Donald Trump 50 százalékot meghaladó, fölényes győzelmet aratott a 2. helyen végző, azóta visszalépett Ron DeSantis floridai kormányzó, valamint Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzó felett.
New Hampshire-ben több mint 320 000 választó vett részt a republikánus előválasztáson, ami rekordnak számít – 2016-ban, amikor szoros verseny volt a jelöltek között, 288 000 fő voksolt. New Hampshire három legnagyobb városában (Concord, Nashua és Manchester) Trump csaknem 20 százalékponttal jobban szerepelt, mint a 2016-os előválasztáson.
Trump több mint 54 százalékos többséggel győzött. Nikki Haley több mint 140 000 szavazattal, az összes szavazat bő 43 százalékával a 2. helyre került, és ezzel több támogatást kapott, mint Trump a 2016-os győzelmekor. A korábbi elnök több mint 176 000 szavazatával új rekordot állított fel a New Hampshire-i előválasztáson, többen voksoltak rá, mint bármelyik párt jelöltjére valaha ebben az államban.
Előválasztási eredmények republikánus és demokrata oldalon
Az 538 (FiveThirtyEight) számos közvélemény-kutató cég adatait összesítette, többek között a Rasmussen Reports, YouGov, The Bullfinch Group, Gallup, Pew Research Center, American Research Group, RMG Research, Echelon Insights, NewNation, Ipsos, TIPP Insights stb.
Az 538 összesítése szerint Biden elutasítottsága 55,6 százalék, míg a támogatottsága 38,7 százalék. Három éve ez az arány más volt: 53,1 százalék támogatta, az elutasítottsága pedig mindössze 30,2 százalék volt.
Donald Trump támogatottsága hasonlóan alakult 3 éve: 57,9 százalék volt az elutasítottsága és 38,6 százalék a támogatottsága.
A Biden/Trump összesített állás a 270 To Win összesítése szerint 42,4 százalék és 46,2 százalék.
A 270 To Win összesítése szerint Trump 70,4 –11.0 százalék arányban vezet Haley-vel szemben. A Reuters/Ipsos csütörtökön publikált, országos szintű (1250 felnőtt amerikai megkérdezésével készült) közvélemény-kutatása szerint Trump országos szinten toronymagasan vezet Haley előtt – 64–19 százalék –, miközben készülnek a február 24-i dél-karolinai republikánus jelöltségi megmérettetésre, amely államot Haley 2011–2017 között kormányzóként vezette.
Trump kedden New Hampshire-ben könnyedén legyőzte egyetlen megmaradt kihívóját, Nikki Haley-t, a hétfőtől szerdáig megkérdezettek mintegy 67 százaléka azt mondta, hogy belefáradt abba, hogy ugyanazokat a jelölteket látja az elnökválasztásokon, és valaki újat akar. Ennek ellenére, mindössze 18 százalék mondta azt, hogy nem szavazna, ha Biden és Trump lenne a két jelölt.
Úgy tűnik, hogy a két jelölt készen áll a visszavágóra, miután Trump egymás után győzött Iowában és New Hampshire-ben: a Fehér Ház Trumpot verhető kihívónak tekinti, Trump pedig dühös, amiért Haley nem szállt ki azonnal a republikánusok versenyéből. A megkérdezettek 70 százaléka – köztük a demokraták mintegy fele – egyetértett azzal, hogy Bidennek nem kellene újra indulnia az választáson. A felmérésben részt vevők 56 százaléka mondta azt, hogy Trumpnak nem kellene indulnia, köztük a republikánusok mintegy harmada.
Biden kapcsán a választók zöme úgy véli, hogy 81 évesen, már most a valaha volt legidősebb amerikai elnökként, túl öreg a feladathoz. A megkérdezettek háromnegyede értett egyet azzal az állítással, hogy Biden túl öreg a kormányzati munkához, míg ugyanezt a válaszadók fele mondta Trumpról, aki 77 évesen szintén a valaha volt legidősebb amerikai vezetők közé tartozna, ha visszatérne a Fehér Házba. A demokraták alig több mint fele látta Bident túl öregnek, míg a republikánusok egyharmada látta Trumpot így.
A megkérdezettek azon 59 százaléka, aki azt mondta, hogy Bidenre tervez szavazni, kiemelte, hogy elsősorban a Trumppal szembeni ellenállás motiválta, míg a Trump-szavazók pozitívabban nyilatkoztak jelöltjükről és politikájáról, és csak 39 százalékuk mondta, hogy Biden ellen szavazna.
Trump ellen jelenleg négy büntetőeljárás van folyamatban, a bíróságon, mentelmi jogára hivatkozva, azzal érvelt, hogy az elnöki tisztsége idején elkövetett tettei vonatkozásában mentesülnie kellene a büntetőeljárás alól. A Reuters/Ipsos csütörtökön publikált, országos szintű (1 250 felnőtt amerikai megkérdezésével készült) közvélemény-kutatása szerint, a republikánusok zöme nem hiszi, hogy Trump bűnös, csak minden ötödik republikánus válaszadó hiszi el, hogy választási csalásra buzdított, ami az egyik legfontosabb vád ellene, és ötből négy szerint politikai ellenfelei visszaélnek a jogrendszerrel, hogy kisiklassák elnöki ambícióit. Donald Trumpot elnöksége (2017–2021) idején kétszer is vád alá akarta helyezni a szövetségi Képviselőház, és a Szenátus mindkét alkalommal felmentette a vádak alól. Mióta 2021 elején, azaz immár három éve távozott hivatalából, perek tömkelege indulhatott ellene.
2023. március és augusztus között négy alkalommal emeltek vádat ellene: először New Yorkban a Stormy Daniels volt pornószínésznőnek hallgatásáért való fizetés ügyében, majd júniusban Miamiban titkos dokumentumok elsikkasztása miatt, augusztus elején Washingtonban a szövetségi választások befolyásolására irányuló összeesküvés miatt és végül augusztus közepén Atlantában, Georgia államot érintő, választással kapcsolatos vádak miatt.
A négy, folyamatban lévő ügyben összesen 91 vád van Trump ellen: a washingtoni és a miami esetek szövetségi szintű, míg a New York-i és atlantai (Georgia állam) esetek tagállami szinten szabályozott bűncselekményeket tartalmaznak.
Kizárás a választás folyamatából – ez a lehetséges megoldás Trump ellen?
Trump 2024-es elnökjelöltségének kérdése az amerikai alkotmány alapján határozható meg. Két alkotmánykiegészítés foglalkozik általánosan a kérdéssel: a 14. alkotmánykiegészítés harmadik pontja úgy fogalmaz, hogy aki egyszer hivatali esküt tett arra, hogy az Egyesült Államok alkotmányát védelmezni fogja, majd később segítséget nyújtott az Egyesült Államok ellenségeinek, az nem viselhet hivatalt a szövetségi államapparátusban; a 22. alkotmánykiegészítés szerint egy személy csak kétszer választható elnökké, ha pedig valaki már két évig volt elnök úgy, hogy valaki más helyett gyakorolta az elnöki hatalmat, akkor már csak egyszer lehet elnökké választani (ez Trump esetében nem kizáró ok, miután eddig csak egyszer volt elnök).
Bár Trump ellen többször is vádat emeltek, alkotmányjogi szempontból az is kérdéses, hogy a ellene emelt vádak és az azokból eredő bírósági határozatok valóban alkalmatlanná tennék-e őt a hivatalra. Továbbá, az Egyesült Államok alkotmánya 14. módosításának említett 3. pontja magukra az elnökökre nem vonatkozik, azaz nem nevezi meg őket konkrétan, a köztisztviselők kizárásáról van benne szó.
2023. december 19-én azonban a coloradói legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy Trumpot kizárják, és nevét el kell távolítani a coloradói republikánus előválasztásról. Trump kampánycsapata azonnal jelezte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságánál.
2023. december 28-án Maine legfőbb választási tisztviselője ugyancsak kizárta Trumpot az állam előválasztásából, de Trump csapata itt is jelezte, hogy fellebbeznek a döntés ellen Maine állam bíróságain, és közben felfüggesztésre került az ítélet a bíróság döntéséig.
