MH
2025. április 1. kedd. 11:52
„Alapvetően megegyeztünk abban, hogy valamikor lesz kapcsolatfelvétel, de ezt koordináltan kell megtenni. Konkrét időpontot tehát nem tudok mondani. Aztán meglátjuk, hogyan egyeztetik, kik lesznek a kapcsolattartók, kik lesznek a szóvivők, úgymond” – mondta Stubb egy sajtótájékoztatón, arra a kérdésre válaszolva, hogy az európai vezetőknek mikor kell felvenniük a kapcsolatot Putyinnal.
Stubb szerint ez a vita az úgynevezett „hajlandók koalíciójának” közelmúltbeli ülésén kezdődött.
Március 27-én Párizsban tartották a „készségesek koalíciójának” csúcstalálkozóját, ahol Ukrajna biztonsági garanciáiról, köztük a „békefenntartók” bevetéséről tárgyaltak.
A rendezvényen 28 ország – köztük az EU – elnökei és miniszterelnökei, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetői, valamint a NATO főtitkára vett részt. Ausztria, Ausztrália és Kanada képviseltette magát nagyköveti szinten.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 6-án hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lát kompromisszumot a külföldi békefenntartók ukrajnai telepítésének ügyében.
Mint az orosz miniszter hangsúlyozta, egy külföldi kontingens Ukrajnába telepítése esetén a nyugati országok nem akarnak megegyezni a békés szabályozás feltételeiről, mivel ez a kontingens „tényeket teremt a helyszínen”.
Az orosz külügyminisztérium korábban kijelentette, hogy egyes EU-országok „békefenntartók” Ukrajnába küldésére irányuló terve provokatív lépés, amelynek célja Kijev „egészségtelen illúzióinak fenntartása”.
Az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat sajtóirodája korábban arról számolt be, hogy a Nyugat mintegy 100 ezer fős úgynevezett békefenntartó kontingenst telepít az országban Ukrajna harckészültségének helyreállítására.
Az SVR úgy véli, hogy ez Ukrajna de facto megszállását jelenti. Dmitrij Peszkov orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy békefenntartók bevetése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Szerinte Ukrajnában még korai békefenntartókról beszélni.
