MH/MTI
2024. február 16. péntek. 21:04
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arról beszélt, hogy az unió évtizedeken keresztül „nagyon boldogan megvolt” Washington „biztonsági ernyője” alatt.
„Elképzelhető azonban, hogy az amerikai ernyő nem lesz mindig nyitva” – mondta, és hozzátette, hogy az EU-nak az eddiginél „önállóbbá” kell válnia.
A novemberi amerikai elnökválasztáson jó eséllyel induló Donald Trump a közelmúltban egy kampányrendezvényen kijelentette: Oroszország „tegyen, amit akar” azokkal a NATO-tagállamokkal, amelyek védelmi kiadásai nem érik el a GDP 2 százalékát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azt hangoztatta a konferencián, hogy Európának több pénzt kell beruháznia védelme megerősítésébe. Megjegyezte, hogy a bizottság hamarosan bemutatja védelmi befektetési stratégiáját, amelyet ezzel a céllal dolgoztak ki.
Kamala Harris amerikai alelnök a NATO-t méltatta beszédében, kiemelve, hogy az észak-atlanti szövetség alapvető fontosságú a globális biztonság elérése érdekében. Azt mondta, hogy a Joe Biden elnök vezette kormányzat hivatalba lépése előtt akadtak, akik idejétmúltnak nevezték a szövetséget, sőt voltak, akik megkérdőjelezték azt is, mennyit ér Washington elkötelezettsége a NATO kollektív védelmi alapelve mellett, és azt sürgették, hogy hívják haza a Németországban állomásozó amerikai katonákat. „Mára azonban, hála az Egyesült Államok vezető szerepének, a NATO erősebb, hatalmasabb, hatékonyabb és egységesebb, mint valaha volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az európai tagországok mindeközben növelték védelmi kiadásaikat. Aláhúzta: akárhányszor az Egyesült Államok elszigetelte magát a világ többi részétől, a globális fenyegetések mindig csak erősödtek.
Annalena Baerbock német külügyminiszter is amellett emelt szót a konferencián, hogy erősíteni kell az európai védelmi és biztonságpolitikát, függetlenül attól, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást novemberben. „Európaiakként többet kell befektetnünk saját biztonságunkba” – hangoztatta a zöldpárti politikus. Azt mondta, különösen Németország feladatának látja a NATO európai oszlopának erősítését. „Mindenkinek bele kell adnia a képességeit” – jelentette ki a német külügyminiszter, hozzátéve, hogy mindez sok pénzt igényel. Úgy fogalmazott, olyan – több nemzedékre szóló – befektetésekről van szó, amelyek nem csupán az adott évi költségvetésekben tükröződnek. Ez a befektetés az „életbiztosításunk a NATO és az Európai Unió keretében a jövő nemzedékek számára” – hangsúlyozta.
A biztonságpolitikai fórumon António Guterres ENSZ-főtitkár nehezményezte nyitóbeszédében, hogy a nemzetközi közösség egyre megosztottabbá válik annak ellenére, hogy számos, „mindannyiunk létét fenyegető” problémával kell szembenéznie. Bizonyos szempontból még a hidegháború korszaka sem volt ilyen veszélyes – mondta Guterres, felidézve, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió ugyan rivális nagyhatalmak voltak, mégis képesek voltak együttműködni a nukleáris fegyverzetcsökkentés terén. Az ENSZ-főtitkár rámutatott, hogy a mai többpólusú világban is tartani kell a nukleáris fenyegetéstől, de ezenkívül számolni kell a klímaválság és az ellenőrizetlen mesterséges intelligencia veszélyével is. „Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy az országok azt csinálnak, amit akarnak, felelősségre vonás nélkül” – mondta Guterres, aki mindezt az erős globális intézmények hiányával magyarázta.
Beszédében az ENSZ-főtitkár a technológiai cégek felelősségére is felhívta a figyelmet, és felszólította a közösségi médiaplatformokat, vessenek véget annak, hogy „toxikus tartalmakból” tesznek szert profitra. Azzal vádolta meg ezeket a platformokat, hogy bűnrészesek az antiszemitizmus, a rasszizmus és a muszlimellenes előítéletek terjesztésében.
Azt mondta: „a megosztott társadalmak gyengék, a szélsőséges narratívák gyökeret tudnak ereszteni, és a feszültségek gyorsan eszkalálódnak erőszakká, aláásva a demokratikus értékeket”.
