A lap szerint Musk és Amir Szaíd Iravani találkozójára hétfőn került sor New Yorkban, és a lap iráni forrásai úgy jellemezték, hogy a találkozó célja az Egyesült Államok és Irán közötti „feszültségek enyhítése” volt. A beszélgetés „pozitív” és „jó hír” volt – mondták iráni források – számol be az Oroszhírek.
Musk, aki a SpaceX, a Tesla és az X közösségi médiaplatform tulajdonosa, nem kommentálta az ügyet. Trump szóvivője, Steven Cheung a lapnak azt mondta, hogy a megválasztott elnök nem kommentálja „a megtörtént vagy meg nem történt magánbeszélgetésekről szóló jelentéseket”.
Irán ENSZ-képviselete a Washington Post szerint elutasította a kommentálást. A dél-afrikai születésű üzletembert egyre inkább Trump belső körének egyik legfontosabb emberének tekintik. A leendő elnök nemrég bejelentette, hogy Musk egy újonnan létrehozott kormányon kívüli részleget fog vezetni, amelynek feladata a kormányzati hatékonyság növelése lesz.
Trump a „béke az erőn keresztül” doktrína részeként több iráni keményvonalas és Izrael elkötelezett támogatóját választotta vezető kormányzati pozíciókra, köztük Marco Rubio szenátort külügyminiszternek és Mike Waltz képviselőt nemzetbiztonsági tanácsadónak.
Első hivatali ideje alatt Trump felrúgta a 2015-ös iráni atomalkut, és gazdasági szankciókat tartalmazó „maximális nyomásgyakorlási” kampányt indított az Iszlám Köztársaság ellen. 2020 januárjában dróncsapást rendelt el Irakban, amely megölte Irán legfőbb parancsnokát, Kászem Szolejmánit, akit az Egyesült Államok azzal vádolt, hogy amerikai személyzet elleni támadásokat szervezett a Közel-Keleten. Teherán tagadta a vádakat, és a merényletet „terrorcselekménynek” nevezte.
Szeptemberben a Trump-kampányban azt mondta, hogy az amerikai hírszerzés tisztségviselői tájékoztatták őt „konkrét fenyegetésekről Irán részéről, hogy merényletet követnek el ellene”. Ezekről az állításokról azonban nem hoztak nyilvánosságra részleteket.
Ali Hamenei legfelsőbb vezető és Maszúd Peszeskján új iráni elnök is azt mondta nemrég, hogy Teherán nyitott lenne a tárgyalásokra, ha az Egyesült Államok „a gyakorlatban” bizonyítja, hogy nem ellenséges Iránnal szemben.
Bármely jövőbeli tárgyalást valószínűleg megnehezít majd a Gázában zajló háború és Washington Izrael katonai és diplomáciai támogatása. Trump első hivatali ideje alatt több Izrael-barát intézkedést vezetett be, az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe költöztette, és elősegítette az Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok normalizálását.
Írta a Magyar Hírlap
