Mint kifejtette, a csúcstalálkozó erőssége a „minilaterális” formátumban rejlik, amely lehetővé teszi a vezetők számára, hogy kis csoportokban vagy kétoldalú tárgyalásokon keresztül célzott, gyakorlati kezdeményezésekkel foglalkozzanak. A múltban elért figyelemre méltó eredmények közé tartozik az Örményország és Azerbajdzsán közötti uniós békefenntartó misszió kezdeményezése, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok újjáélesztésének megalapozása Franciaország részvételével – mutatott rá.
Szerinte éppen azért, mert a csúcstalálkozón részt vevő országok között vegyesen vannak uniós és nem uniós országok, az esemény keretei eltérnek a „liberális brüsszeli buborékban” tartott találkozóktól – és ezt fontos különbségnek tartja. A török vagy nyugat-balkáni államok által gyakran követett politikai célok olyan realista perspektívákat kínálnak a nyugat-európai vezetőknek, amelyekkel nem gyakran találkoznak, és amelyek helyességét utólag gyakran maguk is belátják – tette hozzá.
Ráadásul – folytatta –, a britek szuverenista álláspontja tovább ellensúlyozza az esetleges uniós dominanciát a csúcstalálkozókon. Mindezeket szem előtt tartva Magyarország különösen jó helyzetben volt az idei eseményen mint házigazda és lehetséges közvetítő, hiszen jó kapcsolatokat ápol a fent említett országokkal, ráadásul uniós tagállam is.
Mernyei Ákos úgy véli, Trump megválasztásával és a német kormány esetleges, bár lassú, de az azonnali tűzszünet mellett érvelő fordulatával (ami nem biztos, hogy a kormány összeomlásával kitart) a magyar kormány álláspontja több oldalról is legitimálódik. A csúcstalálkozó tehát nemcsak azért volt fontos hazánk számára, mert presztízskérdés egy ilyen diplomáciai esemény megtartása, hanem azért is, mert a kormánynak jó esélye nyílt arra, hogy érvényesítse álláspontját – húzta alá az MKI elnöki tanácsadója.
A szakértő hangsúlyozta: az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás ma az orosz–ukrán háború, amely már közel 1000 napja tart. „Miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és több uniós ország rendíthetetlen támogatást ígért Ukrajnának, a valóság az, hogy Ukrajna katonai ereje nagymértékben az Egyesült Államokra támaszkodik. A nemrég újraválasztott Trump gyakran utalt arra, hogy a háború nem tartozik az USA elsődleges prioritásai közé, alelnöke, J. D. Vance pedig kérdéseket vetett fel az Ukrajnának nyújtott tartós katonai támogatás hosszú távú stratégiájával kapcsolatban” – olvasható az intézet által közreadott dolgozatában.
Trump hivatalba lépése jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a közeljövőben lépéseket tesznek a háború befejezésére. Ez az új dinamika kétségtelenül jelentős nyomás alá helyezi Európát – és különösen az EU-t –, hogy újrakalibrálja lépéseit. Végül az egyes európai országok – és nem az uniós intézmények – fogja eldönteni, hogy milyen mértékben támogatja továbbra is Ukrajnát, különösen azért, mert Európa hamarosan nagyrészt egyedül találhatja magát ebben az elkötelezettségben – állapította meg Mernyei Ákos, s egyúttal jelezte:
„Zelenszkij számára az a tény, hogy jelenleg sem Franciaország, sem Németország nincs stabil helyzetben, aggasztó jel lehet a szilárd támogatás biztosítása szempontjából.”
– A versenyképesség volt a csúcstalálkozó egyik fő témája, mivel a kontinens biztonsága az EPK célkitűzéseivel összhangban legalább annyira gazdasági, mint biztonsági dimenzió. Az Európával szembeni elvárás, hogy stratégiai autonómiát érjen el, mindig is egyértelmű volt. A második Trump-elnökség azonban arra kényszerítheti Európát, hogy komolyabban vegye ezt a célt, különösen a gazdasági biztonságot illetően – jelezte, hozzáfűzve:
„Azok számára, akik a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájához igazodnak, Trump második ciklusa a protekcionizmushoz való visszatérésnek tűnhet. Európa eddig erősen függött az Egyesült Államoktól, különösen a közelmúltbeli globális válságok nyomán. Egy második Trump-elnökségnek paradox hatása lehet: valójában arra ösztönözheti Európát, különösen az EU-t, hogy felgyorsítsa az EU versenyképesebbé tételére irányuló erőfeszítéseit.”
A diagnózisban Mernyei Ákos szerint széles körű egyetértés van – Európa globális versenyképessége elmarad mind az USA-tól, mind Kínától. A szeptemberben közzétett Draghi-jelentés szerint Európának új piacokra és új lendületre van szüksége ahhoz, hogy felzárkózzon. A magyar EU-elnökség egyik fő célkitűzése az EU versenyképességének erősítése, amelynek lehetséges megoldásaként az összekapcsolhatóságra és a pragmatikus kereskedelempolitikára helyezi a hangsúlyt.
Végezetül kifejtette: Magyarország vezető szerepet játszik abban, hogy az EU hatékonyan és határozottan lépjen fel, és ebben segíthet neki a Trumppal való jó kapcsolat. Ezen keresztül ő is sokat tehet majd az EU–USA-kapcsolatok javításáért és az európai érdekek képviseletéért. Ez utóbbinak Magyarország az egyik legfontosabb motorja lehet a kontinensnek. Magyarország ebben kulcsszerepet játszik, és a Trumppal való jó kapcsolat jelentős előny lehet. Ez nemcsak az EU–USA-kapcsolatok erősítéséhez járul hozzá, hanem lehetővé teszi Magyarország számára, hogy jobban képviselje az európai érdekeket. Ebben a tekintetben Magyarországnak megvan a lehetősége arra, hogy a kontinens egyik legbefolyásosabb hajtóerejévé váljon.
