Lehet, hogy rengeteg erőforrás van ott, de vajon egy ilyen hatalmas területért – amelyet több tízezer ember lakik – megéri-e kockáztatni egy esetleges globális konfliktust?
Trump érdeklődése Grönland iránt nem új keletű, ugyanis először 2019 augusztusában tett hivatalosan javaslatot arra, hogy megvásárolja a területet Dániától. Az akkori amerikai elnök ötletét azonnal és határozottan elutasították – mind a dánok, mind a grönlandiak.
Trump megközelítése ezúttal másnak tűnik, hiszen az újdonsült elnök azt állítja, hogy Grönland feletti ellenőrzés átvétele továbbra is olyan fontos kérdés, hogy szükség esetén katonai erőt vagy gazdasági nyomást is be fog vetni ennek érdekében. Ez persze nem feltétlenül jelenti egy harmadik világháború kitörését, de kétségtelenül szemléletváltásról van szó egy olyan amerikai politikus részéről, aki egyértelműen eltökélt céljai elérésében.
A katonai kérdésekkel foglalkozó szakértők rámutatnak Grönland fontosságára, mint egyfajta összekötő kapocs Európa és Észak-Amerika között. Egy esetleges konfliktus, például az Egyesült Államok és Oroszország között, minden bizonnyal szükségessé tenné e terület használatát, hogy előnyre tegyen szert az ellenféllel szemben. Minket azonban a Grönlandon található potenciális lelőhelyek kérdése érdekel.
Köztudott, hogy ott értékes erőforrások is találhatóak a területen. Ezek közé tartoznak a ritkaföldfémek és az olyan ásványok, mint a réz, az ólom, a cink, a grafit és az urán. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy a grönlandi jégtakaró a globális hőmérséklet emelkedése miatt zsugorodik, akkor megérthetjük, hogy miért nagyobb most a potenciális kiaknázási lehetőség ezekre a lelőhelyekre, mint a múltban.
A probléma az, hogy a helyszíni kutatások nem azt sugallják, hogy Grönland valódijátékossá válik az értékes anyagok kitermelésének piacán. Ahogy Minik Rosing, a Koppenhágai Egyetem munkatársa megállapította, nem valószínű, hogy a közeljövőben az ezen erőforrások kitermeléséből származó bevételek a dán kormány által a grönlandiaknak nyújtott éves támogatás több mint felét pótolnák.
És bár a terület potenciálját az ottani lelőhelyek kiaknázása szempontjából nem szabad teljesen elvetni, ugyanakkor nem kell túlbecsülni. Először is ki kell dolgozni egy cselekvési stratégiát, piacot kell találni a kitermelhető mennyiségnek, és meg kell szerezni a szükséges engedélyeket. Az Amaroq Minerals és a GreenRoc intenzíven dolgozik ezen. Az Egyesült Államok bevonása ebbe a folyamatba felgyorsíthatja a megvalósítást. Feltéve, ha előtte nem tör ki nemzetközi botrány.
