
MH/MTI
2025. január 21. kedd. 21:16
A miniszterelnök a sajtónak adott nyilatkozatában megismételte: nincs ellenére a kapcsolatok szorosabbra fűzése Washingtonnal, ám hozzátette, „nem lehet megvenni”.
„Nyolcan éve működünk együtt az Egyesült Államokkal biztonsági kérdések tekintetében, már katonai támaszpontuk is van a területen” – jelentette ki a Grönland északnyugati részén található amerikai bázisra utalva.
Donald Trump amerikai elnök január elején „abszolút szükségszerűségnek” nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
Válaszul ama kérdésre, lehetségesnek lát-e egy találkozót Trumppal, Egede hangsúlyozta, hogy Grönland álláspontját „közvetlenül az amerikaiaknak akarja kifejezni”.
„Világossá tesszük álláspontunkat ott, ahol szükséges, és a képviseletünkön keresztül. Azon dolgozunk, hogy megszervezzünk egy találkozót, ahol kifejthetjük” – mondta.
Az ügyben megszólalt Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter is, leszögezve: „nem létezhet olyan világrend, ahol az országok, ha elég nagyok (…) »kedvükre kiszolgálhatják magukat«”.
A tárcavezető örömét fejezte ki, amiért beiktatási beszédében Trump nem tett említést Grönlandról, mint az amerikai külpolitika egyik prioritásáról, azonban figyelmeztetett: „a retorika ugyanaz maradt”.
„Ezért nem mondhatom, hogy már elmúlt a válság, mert mondott más dolgokat az amerikai területek megnövelésével kapcsolatban” – szögezte le.
Hétfőn Mette Frederiksen dán kormányfő a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt mondta: „Európának új realitások felé kell elindulnia”.
A mintegy 56 ezer lakosú, elhelyezkedése révén stratégiai fontosságú sziget, amelynek a fővárosa – Nuuk – közelebb fekszik New Yorkhoz, mint a dán fővároshoz, Koppenhágához, ásványi kincsekben, kőolajban és földgázban gazdag.