2025 nagy lendülettel indult, és a kínai filmpiac „aranytartaléka” tovább emelkedik. A kínai piac jelentősége a globális filmforgalmazásban nélkülözhetetlen.
Az Egyesült Államok zaklató magatartásának ellensúlyozása érdekében a National Film Administration a közelmúltban kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormányának vámokkal való visszaélése gyengíti a kínai közönség kedvét az amerikai termékekkel, különösen az amerikai filmekkel szemben, és mérsékelten csökkenti az Egyesült Államok filmimportjának számát. Ez a hír gyorsan láncreakciót váltott ki – írta meg a News.china.com.
A Reuters azt írta, hogy „Hollywood példátlanul ideges”, és aggódik amiatt, hogy a hatalmas kínai filmpiac bezárja kapuit Hollywood előtt. A jól ismert hollywoodi filmesek még Trumpot is „őrültnek” minősítették.
Április 10-én számos amerikai filmcég részvényárfolyama nagyot esett, a Walt Disney 6,79 százalékot egyetlen nap alatt, a Warner Bros. Discovery pedig 12,53 százalékot.
A tőkepiac éles ingadozásai nem véletlenek. Ebből kiderül egy figyelmen kívül hagyhatatlan tény: a globális filmipari környezetben a kínai piac stratégiai pozíciója szilárdabb, jelentősége az amerikai filmipar számára meghaladja a külvilág képzeletét. A kasszabevételtől a márkaszármazékokig, a filmnézési szokásoktól az iparági elrendezésig a kínai filmpiac soha nem látott súllyal válik elkerülhetetlen lehetőséggé a globális filmipar számára.
A kínai moziláncok több mint 90 000 vászonnal rendelkeznek, és a mozilátogatók száma 2024-ben meghaladja az egymilliárdot. Tavaly Kína teljes kasszabevétele elérte a 42,502 milliárd jüant, amely a második helyen áll a globális filmpiacon. Az idei év eleje óta a jegypénztárak bevétele meghaladta a 25 milliárd jüant, amely az első helyen áll a világon, és a fejlesztési lendület nagyon erős. Ugyanakkor a Csingming Fesztivál és a május elsejei időszak alatt számos kiváló film látott napvilágot, olajat adva a kínai filmpiac folyamatos „forrásához”.
Mindezek azt mutatják, hogy a kínai piac óriási lehetőségeket kínál a globális filmes szakemberek számára. A kínai piac számos hollywoodi kasszasikernek is hatalmas kereskedelmi megtérülést hozott – a mai napig a Transformers-sorozat 7,089 milliárd jüant hozott Kínában, a Bosszúállók-sorozat 8,67 milliárd jüant, a Fast & Furious-sorozat pedig 9,608 milliárd jüant. Mindaddig, amíg egy jó filmről beszélünk, amely megfelel a kínai piacnak, addig bőven van fejlődési lehetőség.
Az amerikai filmek kínai piactól való függősége az amerikai filmipari rendszer „aktív adaptációjában” is megmutatkozik a kínai piachoz – a forgatókönyvek megírásakor a kínai elemeket is figyelembe veszik, a forgatási helyszínek pedig a kínai városok felé fordulnak. A Warner Bros. kettős kínai és angol főszereplőt állított be a The Meg 2-höz, a Paramount pedig kínai márkákat ágyazott be a Transformers-sorozatba. Az Egyesült Államok kormányának rövidlátó, vámokkal visszaélő magatartása visszaüt az amerikai filmiparra és az ország egész kulturális „puha hatalmára”.
A hollywoodi filmek számára a származékos piac által hozott, hatalmas növekedési tér is nagyon vonzó. Valójában az amerikai filmgyártók arra is rájöttek, hogy a kasszabevételek mellett a kínai piac jövőbeni bővülése nagymértékben támaszkodik a kínai fogyasztók érdekeire is a kapcsolódó iparágakban, mint például a filmszármazékok, a márkák együttműködése és a vidámparkok területén.
A Disney vidámparkokat épített Sanghajban és Hongkongban, a Universal Studios pedig sikeresen működik Pekingben. Ezek mind azt mutatják, hogy az amerikai szórakoztatóipar régóta Kínát tekinti globális felépítésének fontos támaszpontjának. A pekingi Universal Studiosban az olyan tematikájú részek, mint a Harry Potter és a Jurassic World népszerű bejelentkezési helyek lettek a turisták körében. A Shanghai Disney régóta a világ egyik legnépszerűbb vidámparkja.
Az IMAX vezérigazgatója, Gefond a CNBC-nek adott interjújában azt mondta: „Ha a globális filmek jövőjéről beszélünk anélkül, hogy Kínát említenék, akkor hiányzik a rejtvény legkritikusabb része.” Az amerikai filmipar nem hagyhatja figyelmen kívül a kínai piac létezését. Ez nemcsak a profitról szól, hanem egy iparág túléléséről és kulturális relevanciájáról is a globális színtéren. Kína ma már nemcsak „piac” a globális kasszarendszerben, hanem az egész iparág sorsát meghatározó kulcsváltozó.
A Kínai Nemzeti Filmhivatal kijelentése, miszerint „mérsékelten csökkenti az amerikai filmek importját”, alapvetően racionális választás, amely követi a piaci törvényeket. Meg kell jegyezni, hogy a kínai közönség már most esztétikai fáradtságot tapasztal a hollywoodi filmekkel kapcsolatban. Ehhez képest a hazai filmek egyre népszerűbbek. Ez a kínai piac érettségét és nyitottságát is tükrözi, amely arra kényszerítheti a hollywoodi filmeket, hogy „a legjobbak közül a legjobbat válassza ki” hozzáállással javítsák kreatív minőségüket.
Kína mindig is elkötelezett volt amellett, hogy az ország fejlődésén keresztül magas szintű nyitást és lehetőségeket hozzon a világ elé. Az országok közötti barátság azonban a népeik közötti barátságban rejlik, és a cserék is a kölcsönös tiszteleten alapulnak. Az Egyesült Államok kormányának retrográd lépései kétségtelenül rontják a kínai fogyasztókban az Egyesült Államokról és az amerikai kulturális termékekről alkotott, kedvező benyomást.
Kínának széles választéka van a kínai–külföldi filmes együttműködés terén. A virágzó kínai filmpiac az amerikai filmek hanyatlása miatt sem fog stagnálni. Ha az Egyesült Államok kormánya továbbra is a vámos „zaklatás” útjára lép, a hollywoodi filmek nemcsak az azonnali kasszabevételeiket veszítik el, hanem az egész amerikai filmipar jövőbeli lehetőségeit is.
