A béke felé vezető út első jól látható lépése az volt, amikor Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök Ukrajnáért felelős különmegbízottja a Reutersnek adott nyilatkozatában február 1-jén megpendített egy Ukrajna számára igen kínos témát: a háborús vészhelyzetre hivatkozva régóta halogatott, 2023-ban esedékes elnökválasztásokat.
„A legtöbb demokratikus nemzet tart választást háború idején. Szerintem fontos, hogy így tegyenek” – mondta Kellogg, hozzátéve, hogy „ez jó a demokráciának. Ez a stabil demokrácia szépsége: hogy potenciálisan egynél több ember is indul.”
Ez a nyilatkozat volt az első világos jelzés arra nézve, hogy az Egyesült Államok Trump alatt már nem feltétlenül a jelenlegi ukrán politikai irányvonal fennmaradásával és Volodimir Zelenszkij hatalomban maradásával számol.
Ezt követte a február 12-i békeoffenzíva: Donald Trump és Vlagyimir Putyin több mint másfél órás telefonbeszélgetést folytattak Ukrajnáról. A dátum szimbolikus, ugyanis a legutóbbi telefonhívás az amerikai elnök (akkor még Joe Biden) és Putyin között épp 2022. február 12-én, a háború kitörése előtt nem sokkal zajlott.
„Megállapodtunk abban, hogy együttmködünk nagyon szorosan, ideértve egymás országainak meglátogatását. Megállapodtunk abban is, hogy a csapataink azonnal megkezdik a tárgyalásokat, és ezt azzal kezdjük, hogy felhívjuk Zelenszkij ukrán elnököt, informálandó őt a beszélgetésről, ezt most azonnal megteszem” – írta közösségi oldalán, a Truth Socialen a telefonbeszélgetésről Trump.
Mind az amerikai, mind az orosz elnöki hivatalok jó hangulatú beszélgetésről számoltak be, Trump külön értékelte, hogy Putyin a hívás során a Trump-kampányban is fontos szerepet betöltő „józan észre” hivatkozott. Feltételezhető, hogy február 12-től kezdve a szakértői szintű egyeztetés folyamatos az amerikai és az orosz vezetés között.
Szintén február 12-én látott napvilágot az első hivatalos jelzés arról, hogy miként képzeli el a békét az Egyesült Államok.
Pete Hegseth védelmi miniszter Brüsszelben, az Ukrajnai Védelmi Kontaktcsoport (más néven Ramsteini Csoport, amely 32 NATO-tagállamot és további 25, Ukrajnát valamilyen módon támogató országot tömörít) ülésén fektette le az új amerikai megközelítés alapjait.
Ezeket lehet Oroszországnak tett engedményeknek, vagy a katonai realitásból kiinduló megoldási javaslatoknak is tekinteni. Erre utalnak Hegseth bevezető szavai is, aki szerint „csak akkor fogjuk tudni lezárni ezt a pusztító háborút, és tartós békét kialakítani, ha a szövetségesek erejét a csatatér realisztikus felmérésével párosítjuk.”
Hegseth elmondta: az Ukrajna 2014 előtti határaihoz való visszatérés „nem realisztikus cél, ezen illuzórikus cél kergetése csak meghosszabbítja a háborút és több szenvedést okoz”.
Emellett kiállt amellett, hogy a rendezésnek Ukrajna számára „robusztus biztonsági garanciákat kell tartalmaznia”, azaz nem lehet egy harmadik minszki egyezménnyel lezárni a háborút. A biztonsági garanciák ugyanakkor nem tartalmazhatják a NATO-ba való belépést, ezt az USA szintén nem tartja realisztikus kimenetelnek. Ehelyett egy NATO-n kívüli, európai és nem európai csapatokat tömörítő békefenntartó missziónak kell a NATO 5. cikkelyében megfogalmazott kölcsönös védelmi kötelem által nem érintve fenntartani Ukrajna biztonságát. Világossá tette azt is, hogy semmi esetre sem fognak amerikai csapatok Ukrajna területére lépni – ez részben egybevág Donald Trump elnök izolacionista, világcsendőri szerepre nem pályázó külpolitikájával, részben egyértelműen reflektál az oroszok azon érzékenységére, hogy nem szeretnének a szomszédjukban amerikai csapatokat látni.
Ez – az ukrán NATO-tagság és a 2014 előtti határok elengedése, az amerikai csapatok ukrajnai állomásoztatásának kizárása – egyértelmű üzenet és ajánlat volt Oroszország felé.
Február 12-e volt az a nap is, amikor Donald Trump megjelölte az első amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszínét: ennek Szaúd-Arábia fog helyt adni „a nem túl távoli jövőben”, majd Putyin washingtoni és Trump moszkvai látogatására is lehet számítani.
A béke útja tehát mostanra világosan látszik: a Pete Hegseth által nyilvánosságra hozott amerikai alapvonalak mentén szakértői szintű tárgyalások folynak majd, ezek első eredményeinek megszületésekor sor kerülhet Trump és Putyin szaúd-arábiai találkozójára, s az ezt követő két csúcstalálkozó lehetőséget biztosít majd dokumentumok aláírására, formális megállapodások megkötésére az elnökök alatti szintű tisztviselők folyamatos tárgyalása mellett.
A Donald Trumppal híresen jó viszonyt ápoló Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tucker Carlson amerikai televíziósnak adott tegnapi interjújában kifejtette: teljesen reális az, hogy fél éven belül béke legyen Ukrajnában, a rendezés pedig tartalmazni fogja Oroszország visszaintegrálását a nyugati gazdaságba.
