A tűzszünet hatálya alá tartozó létesítménytípusok közé tartoznak az olaj- és gázfeldolgozó és -tároló létesítmények, beleértve a szivattyúállomásokat és a csővezetékeket, az áramtermelő és -elosztó telephelyek, az atomerőművek és a vízerőművek gátjai.
Az ilyen célpontok elleni nagy hatótávolságú csapások szüneteltetése március 18-án lépett életbe, és Moszkva szerint 30 napig tart.
A tűzszünet a 30 napos időszakon túl is meghosszabbítható, amennyiben mindkét fél egyetért – jegyezte meg Moszkva. Ha valamelyik fél megszegi az egyezséget, a másik fél úgy tekintheti, hogy mentesül a kötelezettségei alól – tette hozzá.
A csapások felfüggesztését eredetileg Trump javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egy múlt heti telefonbeszélgetés során. Az orosz vezető beleegyezett, és azonnal utasította az ország hadseregét, hogy állítsa le az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokat. Az orosz hadsereg később közölte, hogy a parancs végrehajtása érdekében le kellett lőnie hét kamikaze drónt, amelyek már úton voltak ukrajnai célpontok felé.
Zelenszkij nem sokkal a tűzszünet bejelentése után nyilvánosan támogatta annak ötletét. Moszkva azonban szinte azonnal a tűzszünet megsértésével vádolta a kijevi rezsimet, azt állítva, hogy az elmúlt héten több oroszországi energetikai létesítményt vettek célba ukrán drónok.
