Alireza Tangsiri, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Haditengerészet (IRGC) parancsnoka az al-Mayadeen TV-csatornának adott szombati interjújában visszavágott Donald Trump amerikai elnök közelmúltbeli ultimátumának, amelyben az országot új nukleáris tárgyalásokra szólította fel.
„Nem ismerem Trump üzenetét, és nem is érdekel, hogy elemezzem – mondta Tangsiri. – Hallom a fenyegetéseit, figyelem a cselekedeteit, és felkészülök a fellépésre ellenük. Képesek vagyunk minden ellenséges támaszpontra csapást mérni, bárhol is legyenek azok… Senki sem tud lecsapni ránk és elmenekülni. Még ha a Mexikói-öbölig kellene is üldöznünk őket, akkor is megtennénk.”
Tangsiri elutasított mindenféle tárgyalást Teherán rakétaarzenáljáról vagy a térségbeli csoportok támogatásáról is.
„Irán soha nem fog tárgyalni a rakétáiról vagy az Ellenállási Front képességeiről – mondta. Hangsúlyozta azt is, hogy az iszlám köztársaság békés kapcsolatokra törekszik szomszédaival: – Mindig baráti kezet nyújtunk a térség országainak. Muszlimokként nem jelentünk semmilyen fenyegetést a szomszédos országainkra nézve.”
A megjegyzések Trump pénteki kijelentéseire reagáltak, amelyben megerősítette, hogy levelet küldött Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfelsőbb vezetőjének, amelyben egy nukleáris megállapodásról szóló tárgyalást kezdeményezett.
„Így vagy úgy, de döntenie kell – mondta Trump. – Vagy beszélnünk kell, és meg kell beszélnünk, vagy nagyon rossz dolgok fognak történni Iránnal. És én nem akarom, hogy ez megtörténjen.” Hozzátette, hogy ha az USA-nak „katonailag kell bevonulnia, az szörnyű dolog lesz”.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt mondta, hogy bár a levél fenyegetőnek tűnt, mégis „néhány lehetőséget” tartalmaz Teherán számára.
A patthelyzet a Teherán atomprogramja miatt évek óta tartó feszültséget követi. Irán 2015-ben megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal, az EU-val, Oroszországgal és más világhatalmakkal, amelyben beleegyezett, hogy szankciók enyhítéséért cserébe korlátozza nukleáris tevékenységét. Trump azonban 2018-ban egyoldalúan kivonult a mérföldkőnek számító megállapodásból, „szörnyű egyoldalú megállapodásnak” nevezve azt, amely nem érte el céljait.
Irán nem zárta ki a közvetett tárgyalásokat az ügyben, de kényszer hatását elutasítja. Emellett fenntartja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.
