A Kínai Népköztársaság Államtanácsa szerint az Egyesült Államok protekcionista lépései komolyan veszélyeztetik nemcsak a kétoldalú kapcsolatokat, hanem a világgazdaság egészét is. Holott az 1979-ben megindult gazdasági együttműködés azóta is látványos növekedést mutat: a két ország közötti áruforgalom volumene több mint 275-szörösére nőtt. A 2024-es évre vetítve az árukereskedelem értéke meghaladta a 688 milliárd amerikai dollárt, amellyel az Egyesült Államok lett Kína legnagyobb exportpiaca, míg Kína az USA második legnagyobb importforrásává vált – és ezzel a lehetőségek még nem merültek ki.
A kereskedelmi kapcsolatok alapjai
A szolgáltatások terén is jelentős bővülés történt. A kétirányú szolgáltatáskereskedelem – különösen az oktatás, a turizmus és a szellemi tulajdon terén – 2001 és 2023 között több mint hétszeresére nőtt. A legnagyobb többletet az Egyesült Államok érte el, 2023-ban például 26,57 milliárd dollár szolgáltatáskereskedelmi többletet könyvelhetett el Kínával szemben.
A kétoldalú közvetlen tőkebefektetések (FDI) szintén dinamikusak. Az amerikai cégek több mint 1900 vállalatot működtetnek Kínában, és összesített eladásuk 2022-ben meghaladta a 490 milliárd dollárt. Kína viszont a második legnagyobb külföldi hitelezője az USA-nak, és amerikai befektetései több mint 5000 vállalatra terjednek ki.
Kína nem törekszik többletre
A fehér könyv kiemeli: Kína nem törekszik kereskedelmi többletre, a különbségek inkább strukturális eredetűek. Kína folyó fizetési mérlegének többlete a GDP arányában 2007-ben még 9,9 százalék volt, 2024-re viszont 2,2 százalékra csökkent. Ha az árukereskedelem mellett a szolgáltatáskereskedelmet és az amerikai cégek kínai értékesítését is figyelembe vesszük, az egyenleg kiegyensúlyozottabb képet mutat.
A statisztikai módszertan is torzíthat: a kínai exportot teljes értéken számolják, noha az értékteremtés jelentős része más országokból származik. A hozzáadott értéken alapuló számítás szerint az amerikai hiány Kínával szemben jóval alacsonyabb lenne.
Kína teljesítette a vállalásait
Kína teljesítette minden kötelezettségét, amelyeket az Egyesült Államokkal 2020 januárjában aláírt Phase One kereskedelmi megállapodásban vállalt – áll a Kínai Államtanács állásfoglalásában.
A dokumentum szerint Kína „nagyon komolyan vette kötelezettségeit”, és a Covid–19-világjárvány okozta nehézségek ellenére is jelentős előrelépéseket tett. A megállapodás kulcsterületei közé tartoztak a szellemi tulajdon védelme, a technológiatranszfer önkéntességének biztosítása, az élelmiszer-biztonsági előírások betartása, valamint a pénzügyi szolgáltatások piacának megnyitása.
A kínai fél szerint a következő lépések történtek a teljesítés érdekében:
- a szellemi tulajdon védelmét szolgáló szabályozások megerősítése, különösen a védjegyek és üzleti titkok terén;
- a technológiatranszfer gyakorlati kényszerének eltörlése, különösen a külföldi befektetők esetében;
- az agrárimport elősegítése, több amerikai mezőgazdasági termék (pl. kukorica, szója, húsfélék) engedélyezése és gyorsított vámkezelése;
- a pénzügyi szolgáltatások piacának további liberalizálása, lehetővé téve több amerikai pénzügyi intézmény piacra lépését.
Kína hangsúlyozza, hogy az egyezmény végrehajtása nem csupán a kétoldalú kapcsolatoknak, hanem a globális kereskedelmi rendszer stabilitásának is előnyére vált.
Az USA nem tartotta be a Phase One-t
Az Egyesült Államok ezzel szemben nem teljesítette saját vállalásait, különösen az egyezmény szellemének és alapelveinek tekintetében – állapítja meg az államtanács.
Kína álláspontja szerint az USA az aláírás után sem tett le az egyoldalú, protekcionista intézkedések alkalmazásáról, és számos ponton nyíltan megszegte az együttműködés elvét:
- További vámokat vetett ki kínai termékekre, megsértve a kölcsönösség elvét és a feszültség csökkentésének szándékát.
- Megakadályozta a kínai vállalatok piaci tevékenységét az Egyesült Államokban, „nemzetbiztonságra” hivatkozva, ám bizonyítékok nélkül.
- Többször is meghiúsította a párbeszéd lehetőségét, például a magas szintű gazdasági munkacsoportok rendszeres találkozóinak blokkolásával.
- Szankciókat alkalmazott kínai cégek, tisztviselők és intézmények ellen, gyakran politikai indokokkal, amely szintén ellentétes az egyezmény szándékával.
A kínai fél szerint ezek a lépések súlyosan aláásták a bizalmat, és hátráltatták az egyezmény céljainak elérését.
A kölcsönös előnyök elvesztése
A dokumentum szerint a Phase One egyik legfontosabb célja az volt, hogy kölcsönösen előnyös feltételeket teremtsen, enyhítse a kereskedelmi feszültségeket, és megalapozza a későbbi, strukturális reformokat célzó tárgyalások lehetőségét.
Ezzel szemben az amerikai fél politikája nem a konfliktusok csillapítását, hanem azok elmélyítését eredményezte.
A kínai álláspont szerint az USA intézkedései:
- fokozzák a bizonytalanságot a globális gazdaságban;
- gátolják a kétoldalú kereskedelem természetes fejlődését;
- aláássák a nemzetközi kereskedelmi szabályokba vetett bizalmat.
Az amerikai elszigetelődés ára
Az USA az utóbbi években egyre inkább elszigetelő gazdaságpolitikát folytat. Az „America First”-program keretében különböző memorandumokat és rendeleteket vezettek be, amelyek célja a kínai gazdaság visszaszorítása. Ide tartoznak a technológiaiexport-korlátozások, a TikTok elleni intézkedések, valamint az új vámemelések, amelyek a kínai logisztikai és hajózási ipart is célba vették.
Az USA 2025-ben például húszszázalékos vámot vetett ki minden kínai termékre a fentanilra hivatkozva, majd további 34 százalékos „reciprok” vámmal és újabb ötvenszázalékos teherrel súlyosbította a helyzetet. Az államtanács szerint ezek a lépések nemcsak a nemzetközi joggal és a WTO alapelveivel mennek szembe, hanem az amerikai gazdaságra is károsak: megzavarják az ellátási láncokat, növelik a fogyasztói árakat, és gyengítik a globális bizalmat.
Együttműködés, de nem minden áron
A dokumentum világossá teszi, hogy Kína kész a párbeszédre és az együttműködésre, de nem engedi meg, hogy saját érdekei sérüljenek. A szöveg hangsúlyozza: az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet, valamint a tárgyalásos, konszenzuskereső megközelítés.
Kína célja a stabil és kiszámítható kétoldalú kapcsolat, de ez csak akkor lehetséges, ha mindkét fél vállalja kötelezettségeit, és tartja magát a megállapodásokhoz.
Az államtanács értékelése szerint a jövőbeli kapcsolatok minősége azon múlik, hogy az USA hajlandó-e felhagyni az egyoldalúsággal és visszatérni a konstruktív együttműködés keretei közé.
