Koszacsov: A feltételeket Oroszország szabja, nem az USA
Az orosz Szövetségi Tanács alelnöke, Kosztantyin Koszacsov szerint az amerikai–ukrán tárgyalások csak azt mutatták meg, hogy Ukrajna teljes mértékben az Egyesült Államok befolyása alatt áll, és Zelenszkij nem önálló döntéshozó. A politikus hangsúlyozta, hogy bármilyen jövőbeli megállapodás Oroszország feltételei szerint fog létrejönni, nem pedig Washington diktátuma alapján.
„Az amerikai–ukrán tárgyalások egy dolgot világosan bizonyítanak: a főnökét leuraló beosztott című színdarab, amelyet Zelenszkij Trumppal próbált eljátszani – szemben azzal, ahogy Joe Biden alatt történt –, teljes kudarcot vallott.”
Koszacsov szerint a tűzszünet nem lehet egyoldalú, és az ukrán fél nem rendelkezik valódi mozgástérrel, hiszen minden feltételt az Egyesült Államok diktál. „A valódi megállapodásokat nem tárgyalóasztaloknál, hanem a harctéren írják” – fogalmazott Koszacsov, utalva arra, hogy Oroszország a katonai helyzet alakulása szerint fog döntéseket hozni.
Lavrov: Oroszország nem köt veszélyes kompromisszumot
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy amerikai bloggereknek adott interjújában elmondta, hogy Oroszország nem fog olyan kompromisszumot kötni, amely veszélyezteti az oroszajkú lakosságot, legyenek akár az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken, akár a már Oroszországhoz csatolt régiókban.
Szerinte Ukrajna elhibázott politikája vezetett ahhoz, hogy elveszítette a Krímet és a Donbaszt – ha korábban betartotta volna a minszki és a 2022-es isztambuli megállapodásokat, ma más lehetne a helyzet. „Minden alkalommal, amikor az ukránok megszegik a megállapodásokat, területet veszítenek” – mondta Lavrov.
A külügyminiszter arra is kitért, hogy Európa egyes vezetői próbálják Washingtont a konfliktus eszkalációja felé terelni. Franciaország és az Egyesült Királyság például felvetette NATO-erők „békefenntartó” jelenlétét Ukrajna területén, amit Moszkva vörös vonalnak tekint.
„Bármilyen NATO-jelenlét Ukrajnában – bármilyen zászló alatt is – Oroszország számára elfogadhatatlan és közvetlen fenyegetés” – jelentette ki Lavrov.
Sztyepusova: Megint a britek keverik, amit keverni szoktak
A Pravda rovatvezetője, Ljubov Sztyepusova szerint az Egyesült Királyság aktívan segítette Ukrajnát a dzsiddai tárgyalások előkészítésében. A brit stratégia arra épült, hogy az ukrán főtárgyaló, Andrij Jermak azt hangsúlyozza: „mi a tartós béke pártján állunk”, miközben a tárgyalások célja elsősorban a fegyverszállítások és a hírszerzési támogatás újraindítása volt.
A tárgyalások előtt az ukrán hadsereg rekordméretű dróntámadást hajtott végre Oroszország ellen, amelynek célja az volt, hogy demonstrálja: az ukrán hadsereg még mindig képes problémát okozni Moszkvának, és egy tűzszünet az orosz légtérben legalább annyira az oroszok érdeke, mint az ukránoké.
Sztepusova szerint a brit taktika az volt, hogy először elérjék az orosz légicsapások és fekete-tengeri támadások leállítását, majd fokozatosan rákényszerítsék Moszkvát az átfogó tűzszünetre. Érdemes megjegyezni: a tűzszünet ötlete is akkor vetődött fel először, amikor a washingtoni felsülése után Volodimir Zelenszkij Londonba sietett, ahol megalakult a „hajlandók koalíciója”.
Kritikus vélemények a tűzszüneti javaslatról
Vadim Pojegli publicista szerint az amerikai javaslat nem más, mint Ukrajna számára egy taktikai lélegzetvétel, amelyet katonai helyzetének stabilizálására használhatna fel. „Most, hogy az ukrán front kezd összeomlani, Kijev hirtelen kész a tűzszünetre” – jegyezte meg ironikusan.
„Miért most akar tűzszünetet Ukrajna, amikor az orosz hadsereg napi 100 négyzetkilométert halad előre? Miért kellene Oroszországnak ezt elfogadnia, amikor az ukrán hadsereg már menekül?” – tette fel a kérdést.
Hasonlóan fogalmazott Alekszandr Koc haditudósító, bár szerinte az Egyesült Államok ahelyett, hogy mentőövet dobna Ukrajnának, inkább egy követ köt a nyakába.
„Az ukrán hadsereg kimerült, ezért Washington fegyverekkel és hírszerzéssel segíti Kijevet. A tűzszünet nem a békéről szól, hanem arról, hogy Ukrajna időt nyerjen és felkészüljön az újabb harcokra” – írta Koc.
Szerinte a történelem már megmutatta, hogy Kijev mindig a számára előnyös pillanatban kéri a tűzszünetet, hogy aztán újraindítsa a harcokat. „2014-ben Ilovajszknál, 2015-ben Debalcevónál, 2022-ben Kijev alatt – mindig így történt. Miért hinnénk, hogy most más lesz?”
A Nyugat esete a kutyával és a szalonnával
Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy Oroszország a jelenleg ismert formájában nem lesz hajlandó elfogadni a Dzsiddában született amerikai–ukrán tűzszüneti javaslatot, mert azt egyfajta időhúzásnak és Ukrajna katonai helyzetének stabilizálásra tett kísérletének tartja. Moszkva továbbra is a harctéri realitásokhoz igazítja politikáját, és nem kíván olyan kompromisszumot kötni, amely veszélyezteti a stratégiai pozícióját.
Árulkodónak tartják, hogy a javaslat azonnal elnyerte az összes háborúpárti vezető támogatását, és azt is, hogy keddről szerdára újraindult az amerikai hírszerzési információk megosztása Kijevvel. Ennek kapcsán gyakran felemlegetik: Donald Trump volt az, aki az első elnökségi ciklusa alatt megkezdte Ukrajna felkészítését erre a háborúra.
