MH/ MTI
2024. november 21. csütörtök. 12:53
Frissítve: 2024. november 21. 13:01
Emlékeztetett, a kormányzat 2010 óta 1374 milliárd forintot, évi mintegy százmilliárdot költött nemzetpolitikára, ezzel a 2010 előtti időszak évi 9,1 milliárdos támogatását sikerült megtízszerezni. Ebben az összegben nincsenek benne a gazdaságfejlesztési programok: 330 milliárd forint értékben valósítottak meg 9300 beruházást a Kárpát-medencében a magyar államhatárokon kívül – tette hozzá a kormányfő.
Kiemelte: a magyar diplomáciatörténet legsűrűbb éve volt a 2024-es. Májusban itt járt a kínai elnök, nemrég itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Unió 27 tagállamának informális csúcstalálkozóját, ahol elfogadták a budapesti nyilatkozatot.
Ez „talán utolsó kísérlet arra, hogy az európai versenyképességet megmentsük” – jelezte.
A 2024-es esztendőben az amerikai elnökválasztással, az európai választással, a sikeres egész éves diplomáciai munkával a magyar külpolitika mozgásterét sikerült kiszélesíteni – értékelt Orbán Viktor.
Az amerikai elnökválasztás eredményétől olyan előnyöket is remélünk, amelyek a magyar választópolgárok, vállalkozások számára a mindennapokban is érzékelhetők lesznek – mutatott rá Orbán, aki az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai fordulat kapcsán a két ország közötti viszony jövőjéről azt mondta: jelentős esélyt lát egy olyan amerikai–magyar megállapodásra, amiben nemcsak „a részben a múltban elrontott ügyeket” rendezik, hanem „technológiai értelemben komolynak tekinthető területeken” is erős gazdasági együttműködést alakíthatnak ki.
Hozzáfűzte: olyan előnyöket is remélnek tehát az amerikai választási eredménytől, amelyek nem maradnak meg a nagypolitika diplomáciai magaslataiban, hanem a mindennapokban is érzékelhetők lesznek a magyar választópolgárok számára.
Ezáltal „a magyar közvélemény is megérti”, hogy – bár nehézségekkel jár a nemzetközi csatatéren –, „akkor is ki kell állni a nemzeti érdekeinkért, hogyha éppen szembefúj a szél, vagy ha éppen fájdalmakat kell elviselni” – fogalmazott.
„Nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell”, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva, egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – jelentette ki a miniszterelnök
Orbán Viktor hangsúlyozta: az utolsó esély van előttünk a budapesti versenyképességi nyilatkozattal, amely azt mondja, hogy fél éven belül érzékelhető változásoknak kell bekövetkezniük.
Ellenkező esetben az európai versenyképesség talán behozhatatlanul lecsökken, lemarad – tette hozzá.
A kormányfő kiemelte: „Európa utat tévesztett”, és Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az Európai Bizottság kérésére készített jelentéséből világosan kitűnik, hogy ha nem lesznek bátor és új politikai döntések Európában, akkor Európa leszakadása a világ rajtunk kívüli, erősödő gazdasági és politikai centrumaihoz képest exponenciálisan nőni fog.
Magyarország az ukrán–orosz háború miatti bizonytalan helyzetben relatív biztonságban van, részben a NATO miatt, illetve azért, mert minket nem tekintenek katonai ellenfélnek a hadviselő felek – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő úgy értékelt, jó esély van arra, hogy Kárpátalja a lehető legkisebb veszteséggel kerül ki ebből a háborúból.
Ugyanakkor rámutatott: egész Európában bizonytalanság uralkodik ebben a pillanatban, senki nem tudja, mi lesz a természetrajza annak a két hónapnak, ami előttünk áll Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépéséig. Senki nem lehet bizonyos abban, milyen katonai lépések történnek a következő 24 órában, és abban sem lehetünk biztosak, mi lesz a válaszlépés, és mely európai országokat érintheti – fejtette ki.
Orbán Viktor a kormány nemzetpolitikáját úgy foglalta össze: az ellenfeleink az első világháború után úgy döntöttek, Magyarország legyen kicsi és szegény, mi 2010-ben úgy döntöttünk, Magyarország legyen nagy és gazdag. Ezt célozza a nemzetpolitika is, ezért dolgoznak – hangsúlyozta a kormányfő.
