Születésnapja, írták, mérföldkő Biden számára, de kora kényes kérdés, mivel a közelmúltban végzett közvélemény-kutatások szerint a választók egyre jobban aggódnak a kora miatt. Ez pedig felveti a kérdést: mi történik, ha egy hivatalban lévő elnök meghal, miközben az újraválasztásáért indul?
Közvetlenül utána Kamala Harris venné át a stafétát, és ő lenne az első női, illetve a második fekete elnök. Az Egyesült Államokban az alkotmány és egy 1947-es törvény egyértelmű elnöki öröklési rendet ír elő, amely kimondja, hogy ha az elnök meghal, az alelnök veszi át a helyét.
Választási szempontból Harris a demokraták elnökjelöltjeként is Biden helyére lépne. Halála azonban szinte biztosan megnyitná az utat más demokraták előtt, hogy beugorjanak a 2024-es versenybe.
Az Egyesült Államok elnöki posztjára való jelentkezésnek nincs országos határideje. Ehelyett a jelentkezési határidők államonként és pártonként változnak. Sok államban azonban már lejártak a határidők, ami azt jelenti, hogy az állami választási tisztviselőknek módosítaniuk kell azokat, hogy új jelöltek is indulhassanak a versenyben. Ha az elnök az előválasztási szezonban – amely június közepén ér véget – halna meg, egyes államok elhalaszthatják a tervezett előválasztásokat. Erre van némi precedens; a Covid–19 járvány csúcspontján több mint egy tucat állam elhalasztotta az előválasztásokat, vagy kiterjesztette a levélben történő szavazás lehetőségét.
Ha egy hivatalban lévő elnök az előválasztások után, de még a párt konvenciója előtt meghalna, a többi elnökjelöltnek a konvención minden állam küldöttsége előtt érvelnie kellene, hogy miért nekik kellene a párt jelöltjének lenniük.
Végül, ha egy elnök a pártja jelölésének megszerzése után, de a választások napja előtt halna meg, mind a demokrata, mind a republikánus pártnak megvannak a póttagok kiválasztására vonatkozó iránymutatásai. Mindkét esetben a pártok szabályzata és alapszabálya kimondja, hogy a pártoknak joguk van egy másik jelöltről szavazni.
Írta a Magyar Hírlap
