A beszélgetés témáját az Egyesült Államok Európához fűződő kapcsolata adta. A brit lap azzal kapcsolatban puhatolózott az amerikai alelnöknél, mire vélje Európa a kontinensre kivetett jelentős mértékű amerikai vámokat. J. D. Vance viszont megnyugtató válasszal tudott szolgálni, amikor kiemelte, hogy hazája még mindig szövetségesként és partnerként tekint az öreg kontinensre.
A jó kapcsolatért viszont az amerikai alelnök szerint lépnie kell Európának. Ennek egyik eleme az, hogy az európai vezetők igyekezzenek függetlenebb szerepet vállalni a nemzetközi színtéren. A másik pedig az, hogy az európai vezetők jobban figyeljenek oda a saját választóikra. A választói igények között pedig egyértelműen a bevándorlás szigorítását emelte ki.
Az amerikai alelnök később a bevándorlás kapcsán kiemelte, hogy az már a modern demokráciát is fenyegeti: „a Nyugat egész demokratikus projektje összeomlik, amikor az emberek folyamatosan kevesebb migrációt kérnek, és a vezetőik továbbra is több migrációval jutalmazzák őket” – hangsúlyozta az alelnök.
J. D. Vance sajnálattal közölte az egyszerű tényt: „a legtöbb európai nemzetnek nincs olyan hadserege, amely képes lenne megfelelő védelmet biztosítani”. Elismerte, hogy ez a megállapítás nem vonatkozik néhány országra, mint Nagy-Britanniára, Franciaországra és Lengyelországra, viszont ezekre az országokra úgy tekint, mint azokra a kivételekre, amelyek erősítik a szabályt. Az amerikai alelnök arra is rámutatott, hogy olyan szempontból is praktikus, ha függetlenebbé válik Európa, hogy akár az Egyesült Államokat is képes lebeszélni bizonyos hibás lépesekről. Itt példának okáért kiemelte az iraki inváziót.
