MH/MTI
2025. február 7. péntek. 23:42
„Megerősítjük az ICC melletti töretlen támogatásunkat annak függetlensége, pártatlansága és integritása érdekében” – áll közös közleményükben.
„A bíróság a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer egyik fő tartóoszlopa, biztosítja, hogy felelősségre lehessen vonni a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőit, és igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak” – tették hozzá.
A 79 aláíró ország a világ minden táját képviseli, de csak mintegy kétharmada az összesen 125 tagállamnak. Az aláírók között van Franciaország, Németország és Nagy-Britannia.
Hollandia, amelynek fővárosában, Hágában van a bíróság székhelye, sajnálkozását fejezte ki a szankciók miatt, és közölte, hogy a jövőben is támogatja az ICC munkáját.
„Még nem ismerjük a hatásokat, de nagyon megnehezíthetik, sőt egyes területeken ellehetetleníthetik a bíróság munkáját” – mondta újságíróknak Dick Schoof miniszterelnök.
„Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a bíróság elláthassa a feladatait” – szögezte le, hozzátéve, hogy még nem tárgyalt a szankciókról Trumppal.
Olaf Scholz német kancellár és más európai uniós vezetők szerint az amerikai elnök „tévesen jár el”, ha szankciókkal sújtja az ICC-t. „A szankciók rossz eszközök” – mondta. „Egy olyan intézményt veszélyeztetnek, amelynek feladata megakadályozni, hogy a világ diktátorai embereket üldözzenek indok nélkül, és háborúkat indítsanak el” – tette hozzá.
Franciaország annak érdekében fog mozgósítani támogató partnereivel együtt, hogy az ICC függetlenül és pártatlanul folytathassa küldetését – közölte pénteken a francia külügyminisztérium szóvivője.
Nagy-Britannia támogatja az ICC függetlenségét – közölte pénteken Keir Starmer miniszterelnök szóvivője. Hozzátette: London nem tervez szankciókat bevezetni a bíróság munkatársai ellen.
Natasa Pirc Musar szlovén államfő így reagált: Aggasztó, hogy az Egyesült Államok aláássa annak a nemzetközi büntetőjognak az alapjait, amelynek kiépítéséhez maga is hozzájárult. „A szankciók mértéke és indoklása nem más, mint a történelem teljes tagadása és a modern nemzetközi kapcsolatok alapjául szolgáló jog figyelmen kívül hagyása ” – jelentette ki az elnök.
Kifejtette: a nemzetközi büntetőjog az Egyesült Államok támogatásával kezdett fejlődni 1946-ban, a nürnbergi tárgyalásokon, ahol a második világháború idején emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolt gyanúsítottakat állítottak bíróság elé. „Az emberiesség elleni bűncselekmények olyan bűncselekmények, amelyek nem évülnek el, és amelyek alól senki sem mentesülhet” – húzta alá Pirc Musar.
Előző elnöksége idején, 2020-ban a Trump-kormány szankciókkal sújtotta a testület akkori ügyészét, Fatou Bensoudát és egyik fő munkatársát, amiért az ICC vizsgálatot indított amerikai katonák által Afganisztánban gyaníthatóan elkövetett bűncselekmények miatt.
Oroszország – miután az ICC 2023-ban letartóztatási parancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen gyermekek százainak Ukrajnából történő törvényellenes deportálása címén – megtiltotta a belépést az országba Karim Khan főügyésznek, ellene és az ICC két bírája ellen elfogatóparancsot adott ki.
Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Izrael nem tagja az ICC-nek.
Az ICC-t 2002-ben hozták létre háborús, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és agressziós bűncselekmények üldözésére, ha a tagállamok nem hajlandók vagy nem képesek erre.
