Vasárnapi videóbeszédében Mulino hangsúlyozta, hogy az ország szuverenitása és függetlensége „nem tárgyalható”, és kiemelte a csatorna jelentőségét, mint a „a hódítás elleni visszafordíthatatlan történelmének” részét – számol be az Oroszhírek.
„A Panama-csatorna és a hozzá tartozó terület minden négyzetmétere Panamához tartozik, és ez így is marad” – jelentette ki Mulino.
A hétvégén Trump a Truth Social oldalon és az AmericaFest konferencián tartott beszédében felháborodásának adott hangot az amerikai hajók csatornán való áthaladásáért felszámított, szerinte „túlzó” díjak miatt, azzal vádolva Panamát, hogy túlzott díjakkal kizsákmányolja az Egyesült Államokat.
„A Panama-csatornánál is átvágnak minket, mint mindenhol máshol”, annak ellenére, hogy „rendkívüli nagylelkűségben részesült Panama” – mondta támogatóinak vasárnap Arizonában.
„Ha ennek a nagylelkű adakozó gesztusnak az erkölcsi és jogi alapelveit nem követik, akkor követelni fogjuk, hogy a Panama-csatornát adják vissza az Amerikai Egyesült Államoknak. Teljes terjedelmében. Gyorsan és kérdés nélkül” – mondta Trump, és figyelmeztette a panamai tisztviselőket, hogy „ennek megfelelően döntsenek”.
Trump azt is kijelentette, hogy soha nem fogja megengedni, hogy a csatorna „rossz kezekbe”, nevezetesen Kínáéba kerüljön, hangsúlyozva, hogy „a biztonságos Panama-csatorna létfontosságú az amerikai kereskedelem és a haditengerészet gyors bevetése szempontjából az Atlanti-óceántól egészen a Csendes-óceánig”.
Trump tovább nyomatékosította kijelentéseit azzal, hogy a Truth Socialon megosztott egy képet, amelyen egy amerikai zászló látható egy keskeny vízi út felett, a következő felirattal: „Üdvözöljük az Egyesült Államok csatornáján!”
Mulino határozottan visszautasította ezeket az állításokat, kijelentve, hogy a csatorna díjait nyilvánosan és átláthatóan állapítják meg, figyelembe véve a piaci feltételeket, a nemzetközi versenyt, az üzemeltetési költségeket és a karbantartási igényeket. Kiemelte, hogy amióta a csatorna 1999. december 31-én az Egyesült Államoktól átkerült Panamához, az 1977-ben aláírt Torrijos–Carter-szerződések értelmében, nem érkezett semmilyen kifogás vagy panasz a panamai ellenőrzéssel kapcsolatban.
„Ezek a szerződések megteremtették a csatorna állandó semlegességét is, garantálva annak nyílt és biztonságos működését minden nemzet számára” – mondta, és ezt a legjobb tiszteletadásnak nevezte a mártírok előtt, akik az 1964-es Amerika-ellenes zavargások idején Panama szuverenitásáért és méltóságáért küzdöttek. Mulino elutasított minden olyan elképzelést, hogy Kína, az Európai Unió vagy bármely más hatalom közvetlenül vagy közvetve ellenőrizze a csatornát.
A csatorna erős nemzeti büszkeség forrása lett, amelyet képzett panamai szakemberek irányítanak, akik biztosítják a biztonságos, folyamatos, hatékony és jövedelmező működést – tette hozzá az elnök. Emellett évente több milliárd dollárral járul hozzá a panamai gazdasághoz, és a globális kereskedelem egyik legfontosabb ütőereként szolgál.
„Panama tiszteletben tart más nemzeteket és tiszteletet követel” – zárta beszédét az elnök, kijelentve, hogy törekszik a jó kapcsolatok megőrzésére a leendő amerikai kormánnyal olyan kérdésekben, mint a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció, de a csatorna semlegessége „nem tárgyalható”.
