Alig száradt meg a tinta az uniós megállapodáson, a Politico máris kevesli az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót. A lap szerint az unió most fog szembesülni azzal, hogy „még sokkal többet” kell majd fizetnie Ukrajnának, mivel az ország pénzügyi szükségletei napról napra nőnek.
Az EU korábban úgy gondolta, hogy számíthat az Egyesült Államokra
abban, hogy Washington szintén jelentős mértékben hozzájárul majd Ukrajna életben tartásához, de Joe Biden elnök képtelen keresztülvinni a kongresszuson a Zelenszkijéknek szánt legutóbbi 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagot. A Politico úgy véli egyre nő a félelem az unión belül, hogy Ukrajna minden terhe Brüsszelre hárul majd.
Míg az EU 50 milliárd eurót különített el a 2027-ig tartó időszakra, a Nemzetközi Valutaalap szerint
egyedül Ukrajna költségvetési hiánya ebben az évben több mint 40 milliárd dollár lesz.
„Mindenki belátja, hogy 50 milliárd euró nem elég” – mondta Johan Van Overtveldt belga EP-képviselő, az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke
A Világbank becslései szerint
Ukrajna hosszú távú szükségletei 411 milliárd dollárra rúgnak.
Az unió vezetői egyre inkább azon elmélkednek, hogy „alternatív finanszírozási módokat” kell keresniük.
„Kijevnek egy bizonyos ponton meg kell tanulnia a saját lábán állni” – mondta Matteo Patrone, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), Ukrajnával foglalkozó vezető tisztségviselője. „Ukrajnának a jövőben önfenntartóbbá kell válnia, mivel költségvetésének felét nem finanszírozhatja továbbra is külső finanszírozásból” – fejtette ki.
Kijev jelenleg nyugati hitelekre és támogatásokra támaszkodik, és
ezekből fizeti az alapvető szociális kiadásokat is,
például a közalkalmazottak, valamint az egészségügyi és oktatási dolgozók fizetését.
Az EU és az USA a legnagyobb pénzügyi támogatója az országnak: a háború kezdete óta 2023 végéig összesen 27,5 milliárd eurót, illetve 22,9 milliárd eurót adtak ki.
Odile Renaud-Basso, az EBRD vezetője szerint valós a rizikója annak, hogy az ukránoknak nyújtott külföldi támogatás csökkenése az infláció felszökésével járhat.
A lap végső konklúziója alapján az EU, „látva az egyre magasabb számlákat”, felerősödhetnek azok a hangok, amelyek a háború mielőbbi lezárását sürgetik, azokkal szemben, akik szerint „Oroszországot bármi áron, de le kell győzni”.
Írta a Magyar Hírlap
