Észtország, Lettország és Litvánia aggódik, hogy Moszkva nem áll meg Ukrajnánál, ha a Trump-adminisztráció tűzszüneti megállapodást köt. A balti államok arra figyelmeztetnek, hogy a Kreml már előkészítette terveit a katonai gyártás növelésére és további csapatok mozgósítására a határaik mentén.
Mindannyian értjük, hogy amikor a háború Ukrajnában leáll, Oroszország nagyon gyorsan átcsoportosítja erőit. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetettség szintje is gyorsan növekedni fog – mondta Észtország védelmi minisztere, Hanno Pevkur a lapnak adott interjújában.
Litván kollegája, Dovilė Šakalienė hasonló kijelentéseket tett a hét elején, amikor Nagy-Britanniában járt.
Ne tévesszük meg magunkat azzal, hogy Oroszország véget vet Ukrajnával. Oroszország kihasználja ezt az időszakot a tűzszünet után, hogy felgyorsítsa katonai potenciáljának növelését. Már van egy hatalmas, harci tapasztalattal rendelkező hadseregük, amely még nagyobbá válik – mondta.
A tűzszünet lehetőséget adna Oroszországnak, hogy 1,5 millió fős hadsereget hozzon létre, és újabb hadseregtestet telepítsen északra, így megduplázva a Finnország és a balti államok melletti csapatok számát.
Ezek az emberek nem fognak visszatérni Oroszország különböző részeibe kukoricát szedni vagy mást csinálni, mert az a fizetés, amit a hadseregben kapnak, ötször-tízszer nagyobb, mint amit a szülővárosukban kereshetnének – értékelte a miniszter.
A balti államok különösen aggódnak a Zapad nevű hatalmas katonai gyakorlatok miatt, amelyeket idén ősszel tartanak az orosz és belorusz határok közelében. Ez a gyakorlat, amelyet négyévente rendeznek, NATO-országokkal való konfliktust imitál, és több tízezer katona, tank, repülőgép és tüzérség részvételével zajlik.
