G. Fehér Péter
2024. november 6. szerda. 17:54
Frissítve: 2024. november 6. 18:10
Sorra érkeznek Amerikába a világ minden tájáról a gratulációk Donald Trumphoz, amelyekben a diplomáciai szokásokhoz híven rengeteg a szóvirág, az üres fecsegés. Ha azonban jobban szemügyre vesszük az üdvözlő táviratok szövegét és azok megszületésének körülményeit, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unióban bizony komoly félelmek vannak.
Talán legjobb példa erre Emmanuel Macron gratulációja, illetve, pontosabban fogalmazva gratulációi. Merthogy a francia elnök két üdvözletet is küldött Trumpnak. Az első rövid szöveg is sokat mondó. „Készen állok a közös munkára” – így a bevezető mondat. Majd hozzátette, ahogy Trump első hivatali ideje alatt is ezt történt. „Az ön és az én meggyőződésemmel. Tisztelettel és ambícióval. Több békéért és jólétért.”
Mármost ez úgy tűnik, mintha a két politikusnak ugyanaz lenne a meggyőződése. De nem ugyanaz. Macron nagyon is támogatta az ukrajnai háborút, keményen kikelt az európai jobboldali pártok ellen, Trump első elnöki ciklusának idején nehezményezte az amerikai kereskedelembe bevezetett, protekcionista politikát.
Ráadásul Macron mostanság síkra szállt a szuverén európai külpolitikáért, amely minden bizonnyal nem tetszhet Trumpnak, aki éppen azt akarja, hogy a NATO európai tagállamai éves GDP-jük két százalékát költsék a szövetség védelmi erejének megerősítésére. Magyarul a közös kiadásokból sokkal több részt vállaljanak, amely persze az amerikai költségek csökkentését is jelentené. Ennyit a közös meggyőződésről.
De mindez csak hagyján. Ugyanis Macron, igen szokatlan módon, küldött egy második gratulációt Trumpnak. Ebben már szó sincs a közös meggyőződésről, sőt kifejezetten kihívást jelent az újonnan megválasztott amerikai elnöknek. A francia államfő szavai akár előre is vetíthetik a jövőbeni komoly nézeteltéréseket. Macron ugyanis közölte, hogy egyeztetett Olaf Sholz német kancellárral, és arra a következtetésre jutottak, hogy ők bizony egy egységesebb, erősebb és szuverénebb Európát akarnak. Majd hozzátette: megvédjük érdekeinket és értékeinket.
Két levitézlett európai politikus, akik kifelé tartanak a hatalomból. Macron alapos leckét kapott az európai parlamenti és a nemzetgyűlési választásokon, Sholz sem járt másként, mert ott meg a három keletnémet tartományi választás eredménye „tette be a kaput”, a kormányzó koalíció – zöldek, szocdemek, szabaddemokraták – szétesőben van.
Ez a két politikus akarja Trumpot „móresre” tanítani.
Ami pedig az értékeket illeti, Trump volt az, aki mindig is ellenezte hazájában az illegális bevándorlást, miközben a két európai döntéshozó ezt értéknek tekinti. Ezt tartják országaik érdekének és értékének. Érdekes megjegyezni, hogy a német kancellár csak azután gratulált Trumpnak, hogy egyeztetett Macronnal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Berlin Párizzsal szemen alárendelt szerepet játszik.
Nézzünk körül saját házunk táján is. Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős elmozdulást jelent majd az USA–Európa-kapcsolatokban. Az EU vezetésében konszenzus van arról, hogy Trump fel fogja bátorítani a jobboldali Európát, amely komoly aggodalmakat kelt Brüsszelben. Ez elsősorban Közép-Európára vonatkozik. Magyarországon, Szlovákiában és az uniós tagjelölt Szerbiában jobboldali kormány van. Ausztriában a parlamenti választásokat is a jobboldal nyerte.
Németország keleti részén a jobboldali Alternatívát Németországnak (AFD) párt már döntő befolyással bír, és ez valószínűleg az ország nyugati részét is érinteni fogja. Arról már nem is beszélve, hogy Németországban jövőre parlamenti választások lesznek. Csakúgy, mint Csehországban, ahol a jobboldali ANO-nak áll a zászló. Ami Nyugat-Európát illeti, Olaszországban és Hollandiában jobboldali kormányzás van, és ez elég nagy sokkhatást váltott ki Brüsszelben.
Ráadásul a jobboldali pártok az Európai Parlamentben megalakították Patrióták Európáért-frakciót, amely a testület harmadik legnagyobb csoportja. Alig akad olyan orgánum Trump győzelme után, amely ne idézné Orbán Viktor üdvözletét.
A baloldali brit The Guardian fanyalogva meg is jegyzi: Európa jobboldali vezetői, mint például Orbán Viktor magyar, illetve Giorgia Meloni olasz miniszterelnök álláspontjuk igazolását látják Trump győzelmében.
Ami nagyon valószínűnek látszik, hogy Trump győzelme lökést fog adni az európai jobboldali pártoknak. De nem csak erről van szó. Akár tetszik a kontinens hagyományos pártjainak, akár nem, az eddig politikai karanténba zárt formációk, mint a német AfD vagy a francia Nemzeti Tömörülés, kikerülhetnek a politikai karanténból. És ez vonatkozik még az Osztrák Szabadságpártra (FPÖ) vagy a cseh ANO-ra is.
Nem lehet majd azt megcsinálni azt, ami most éppen Ausztriában történt, hogy Alexander Van der Bellen államfő nem a győztes párt, az FPÖ vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Így az FPÖ-nek – amelynek relatív többsége van a parlamentben – esélye sincs arra, hogy kormányt alakítson.
