A határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Ennek az elvnek mindenkire vonatkoznia kell. Egyébként a klímaváltozás megváltoztatja az Északi-sarkvidéket, új hajózási útvonalakat nyit meg, amelyekben Kína és Oroszország nagy érdekeltséggel bír. Vannak tehát legitim biztonsági kérdések, amelyeket a NATO-n belül meg kell vitatnunk egymással. Véleményem szerint növelnünk kellene a NATO jelenlétét Grönlandon” – mondta Scholz.
A kancellár felszólított arra, hogy „tartsuk egyenesen a hátunkat és beszéljünk világosan, amikor egy olyan kis államot, mint Dánia kihívások érnek”, de hangsúlyozta, hogy jó kapcsolatokat kell fenntartani az Egyesült Államokkal.
„Számomra az a fontos, hogy az Egyesült Államok a legfontosabb szövetségesünk. A transzatlanti együttműködés kiemelkedő fontosságú. Ezért továbbra is mindent megteszünk a jó kapcsolatok fenntartása érdekében. Még akkor is, ha a dolgok nehezebbé válnak” – tette hozzá.
Scholz azt is megjegyezte, hogy Trump új kereskedelmi vámok kivetése inkább konfrontációhoz vezet, mint kölcsönösen előnyös együttműködéshez.
„Ha ilyen lépéseket mégis megtesz az USA, az EU Bizottsága képes órákon belül reagálni” – figyelmeztetett a még hivatalban lévő kancellár.
Donald Trump korábban annak a véleményének adott hangot, hogy Grönlandnak csatlakoznia kellene az Egyesült Államokhoz. Azt ígérte, hogy magas kereskedelmi vámokat vet ki Dániával szemben, ha nem adja át a szigetet, majd azzal fenyegetőzött, hogy csapatokat vet be az erőszakos hatalomátvételhez.
Grönland autonóm területként Dániához tartozik. Washington és Koppenhága 1951-ben a NATO-szövetségben vállalt kötelezettségeken túlmenően aláírta a Grönland védelméről szóló szerződést. Ennek értelmében az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet az agresszióval szemben.
