A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán hangsúlyozta, hogy jelenleg a világ a veszélyek korában él, a kormányok és a vállalkozások is hatalmas kihívásokkal néznek szembe.
A koronavírus-járvány mellett kiemelte az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségeket is, és bírálta az invázióra adott nemzetközi válaszokat, az Európai Unió szerinte kudarcos stratégiáját is. Sérelmezte, hogy ennek nyomán összeomlott a fejlett nyugati technológia és az olcsó keleti energia kombinációjára épülő korábbi gazdasági növekedési modell, és nem is lépett semmi a helyére.
Rámutatott, hogy a földgázért mára Európában kétszer-háromszor többet kell fizetni, mint az Egyesült Államokban, a kőolajért pedig ötször annyit.
„A szankcióknak drámai hatásuk van. A szankciókkal lábon, gyomron, majd végül fejbe lőtték az európai gazdaságot. A szankciók többet ártottak az európai gazdaságnak, mint az orosznak” – húzta alá.
Majd kifejtette, hogy az ezen helyzet nyomán előállt drámai áremelkedések miatt tavaly a kormánynak az infláció letörésére kellett összpontosítania, ami végül sikerült is.
„Európa legfőbb érdeke az minden szempontból, beleértve a gazdaságit is, hogy a háború minél előbb véget érjen a szomszédságunkban. És azt gondolom, hogy egészen két héttel ezelőttig igen csekély volt ennek a reménye” – mondta.
„Sokan közülünk abban reménykedtek, hogy óriási változás következik be az amerikai választópolgárok jóvoltából, és a békepárti jelölt fog győzni (…) Nagyon elégedettek vagyunk az amerikai elnökválasztás kimenetelével, még ha nem is túl sok európai kormány osztozik ebben” – tette hozzá.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy Donald Trump győzelme komoly geopolitikai változásokhoz fog vezetni, ennek pedig jelentős kihatása lesz az Egyesült Államok kapcsolataira az EU-val és Magyarországgal is.
Úgy vélekedett, hogy teljesen új realitással kell szembenézni, amit európai uniós kollégái egyelőre nem hajlandóak elfogadni, pedig meg kellene végre érteni azt, hogy a háború elhúzódása csak tovább rontja Ukrajna és az EU helyzetét is, illetve hogy a harctéren nincs megoldása a konfliktusnak.
Rendkívül veszélyesnek nevezte az amerikai elnökváltásig hátralévő két hónapot, mondván, hogy „akik a sikertelen háborúpárti stratégiát képviselik, nemhogy nem adják fel, hanem egyenesen olyan helyzet kialakításán dolgoznak, amely megnehezítené, sőt szinte ellehetetlenítené a békekötést”.
Felszólalt a készülő újabb EU-s szankciók ellen is, mivel azok az orosz energiaszektorra is kiterjednének, és világossá tette, hogy ilyen korlátozásokhoz Magyarország nem fog hozzájárulni.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy Donald Trump beiktatását követően ismét új dimenzióba, egyféle „aranykorba” léphetnek a magyar–amerikai kapcsolatok a mostani mélypontot követően. Szavai szerint erre több republikánus párti vezetőtől is ígéretet kapott.
Rámutatott, hogy a gazdasági kapcsolatok még a jelenlegi meglehetősen ellenséges politikai viszonyok közepette is virágoztak a két ország között, így a kölcsönös tisztelet helyreállásával óriási fejlődés jöhet.
Majd arra emlékeztetett, hogy nagyjából 1200 amerikai vállalat több mint százezer embert foglalkoztat hazánkban, és a közelmúltban is több milliárd dollárnyi befektetésről sikerült megállapodni különböző pénzügyi ösztönzők segítségével, s a beruházástámogatási rendszerben a kormány fontos változásokat eszközölt, hogy a gazdasági semlegesség stratégiája keretében az ország megfelelhessen az új korszak kihívásainak.
