„Ez a felszabadulás napja, erre hosszú ideje vártunk” – kezdte bejelentését Donald Trump. Hangsúlyozta: erre a napra, 2025. április 2-ára úgy fognak emlékezni, mint „a napra, amikor az amerikai ipar újjászületett, amikor Amerika újra kezébe vette a sorsát, amikor Amerikát újra gazdaggá tettük”. Trump Amerika súlyosan deficites árukereskedelmi mérlegére utalva hosszan ecsetelte, hogyan rabolták ki a világ nemzetei, „barát és ellenség egyaránt” az Amerikai Egyesült Államokat.
Trump egy kiadványt mutatott be, ebben kormányának munkatársai csokorba gyűjtötték azokat a kereskedelmi szigorításokat, amelyeket más államok vezettek be az Egyesült Államokkal szemben, miközben az USA a kereskedelmi akadályok leépítésén dolgozott.
A viszonossági alapú vámok mellett külön vámmal sújtja a Trump-adminisztráció a külföldön gyártott személygépjárműveket is, ezek vámtétele 25 százalék lesz. Ezzel Trump súlyos csapást mér az Európai Unió autóiparára, szinte megszüntetve annak versenyképességét az amerikai exportpiacon. Trump után egy detroiti autóipari dolgozó is felszólalt a vámokat támogatva.
Trump beszédében továbbá a kereskedelmi mérleg deficitjét jelölte meg az amerikai államadósság és súlyos államháztartási hiány legfőbb okaként is.
A „viszonossági alapú vámok” ugyanakkor – mint az Trump beszédének későbbi részéből kiderült – nem minden esetben a más országok által az amerikai termékekre kivetett vámok lekövetését jelenti, mert az egyes országokra kiszabott vámtételekbe beleszámítottak minden kereskedelmi akadályt, így például a „devizamanipulációt” is. Azaz azok az országok, akik az amerikai állítás szerint szándékosan leértékelték a devizájukat az exportversenyképesség növelése érdekében, magasabb vámokat kapnak.
Ennek értelmében Kína 34 százalékos vámot kap (az USA álláspontja szerint 67 százalékos effektív vámot tart érvényben Kína az amerikai termékek ellen), míg az EU 20 százalékot (39 százalékos effektív európai vám mellett).
Vámot kap Tajvan is, 32 százalékosat (64 százalék ellenében), Vietnam 46 százalékosat 90 százalék ellenében, Japán 24 százalékosat 46 százalék ellenében, India 26 százalékosat 52% ellenében, Dél-Korea 25 százalékosat 50% ellenében. Svájc még rosszabbul jár, mint az EU – ők 31 százalékos vámmal számolhatnak, mert az amerikaiak számításai szerint 61 százalékos vámmal sújtották az amerikai termékeket. Vannak ugyanakkor olyan országok is, ahol csak leköveti az amerikai vámtétel az adott ország által érvényben tartott importvámot; ilyen például a 10 százalékkal sújtott Egyesült Királyság, Brazília és Chile. A 10 százalék emellett globális minimumvámtétel is, ennél kisebb vámot semelyik ország termékeire nem vetnek ki. Az elnök állítása szerint ezzel „járulnak hozzá országunk újjáépítéséhez” a külföldi országok.
Trump a vámok bejelentése közben folyamatosan dicsérte a megvámolandó országokat, és jelezte, hogy azok vezetői „megértették”, hogy igazságosabbá kell tenni kereskedelmüket az Egyesült Államokkal. Az elnök úgy látja: a vámok még így is a „kedves viszonosság” alapján kerültek kiszámításra, nem a „teljes viszonosság” alapján. Trump azt is jelezte, hogy a vámoktól növekedést és több külföldi befektetést vár, hiszen az egyetlen módja annak, hogy egy cégnek ne kelljen az USA-ban vámot fizetnie, az, hogy Amerikába hozza a gyárát.
